Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

tásügy rendezésén belül az óvodákról sem feledkezik meg. 1868-ban elkészült népiskolai törvénytervezetében az óvodák is helyet kaptak. E kérdés megvitatásának azonban még nem jött el az ideje. Ezt mutatja, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során a képviselőház már nem is foglalkozott az óvodákkal. A közigazgatási hatóságokra az óvodák felállítását, a működő óvodák irányítását, felügyeletét illetően továbbra sem hárult semmiféle felsőbb előírás, kötelezettség. Az óvodafenntartók kizárólag maguk határozták meg a foglalkozási anyagot, a nevelési módszereket. Ez természetesen nem zárta ki az előrehaladást, de az óvodaügy a helyi közigazgatási szervek hozzáállásának függvénye maradt. Győrött a kiegyezés után az újonnan létrejött önkormányzati testület és az újjáalakult városi tanács népiskoláiban és óvodáiban az új igényeknek megfelelő nevelés kialakítását tekintette fő feladatának. 1868 januárjában a szakmai munka ellenőrzésére állandó felügyelőbizottság alakult.

38 A nevelésügyi választmány Újváros és Szabadhegy városrészekben az óvodai igénnyel, szükséglettel kapcsolatos felméréseket végzett.

39 A nádorvárosi népiskola igazgatója a népiskolai és óvodai törvényjavaslatra hivatkozva kérte a városrészben óvoda felállítását. Közölte a nevelésügyi választmánnyal, hogy a vezetése alatt álló népiskola 177 tanulója közül negyvenötén 6 éven aluliak, akik „a többi tanítványok rendes oktatását csak gátolják, mert rendesen alusznak, csintalankodnak, a nagyobb tanítványok figyelmét zavarják, s míg a tanító ezeket dajkálja, addig a nagyobbak oktatásától vonatik el."

40 Ezenkívül tájékoztatást adott arról, hogy az 1864-1867 között született 230 élő gyermek közül (összesen 412-en születtek s ezek közül 182 meghalt) csak a harmadát számítva is lenne 70-80 óvodás. Kijelentette, hogy a városnak kötelessége ezekről a gyermekekről gondoskodni, mert azok a nagy távolság miatt sem a belvárosi, sem az újvárosi óvodát nem látogathatják. Nem engedhető meg, hogy ezek a gyermekek „parlagon heverjenek s ideje korán az utcai csavargók és koldusok számát szaporítsák."

4 az iskolaigazgató javasolta, hogy a Békavárban (mai Bem tér) jelöljenek ki egy házat óvodának, mely a Hosszú utca (Bartók Béla u.) és az Újlak utca között a felező vonalat képezi. A szabadhegyi városi elemi iskola igazgatója hasonló helyzetről számolt be. Jelentésében leírta, hogy e városrész lakói többségükben szegény napszámosok, akiknek nagy szükségük lenne arra, hogy „kisded gyermekeiket biztos helyre küldhessék." Az óvoda felállítását a helyi iskolai viszonyok is indokolják, mert az őszi mezőgazdasági munkák befejezésével jelentősen megnő az iskolába járók száma, akik között számos óvodáskorú gyermek van. Javasolta egy segédtanító alkalmazását, a téli időszakban az elemi iskola első osztályában tanítana, tavasztól őszig pedig az óvodásokkal foglalkozna. Az utóbbiak száma a városrészben körülbelül 150 főt tesz ki. A nevelésügyi választmány a jelentések megvizsgálása után az említett városrészekben ingyenes óvodák felállítására tett javaslatot. A város anyagi ügyeibenjelentős szerepet játszó állandó pénzügyi bizottmány elismerte az óvodák szükségességét, a nehéz pénzügyi helyzetre hivatkozva azonban elvetette a javaslatokat. 38 Uo. Győr város tanácsának iratai 201/1868. sz. II. 1868/15. 39 Uo. 1868. október 21. 40 Uo. Uo.