Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

Az 1870-es években egy új óvodatípus, az ún. Fröbel-gyermekkertek kezdtek az országban meghonosodni, melyeknek Győrött is akadtak szorgalmazói és támogatói. A Magyarországi Központi Fröbel Nőegylet felhívása nyomán 1873-ban Győr városi és megyei Kisdedvédegylet szervezésére került sor. Az egylet 1874. január 11-én tartotta alakuló közgyűlését. A vezetőségben a nevelésügy legjobb helyi szakemberei kaptak helyet. Az egylet alelnöke lett Vargyas Endre tanfelügyelő, titkára Pisztory Mór jogakadémiai tanár. Az egylet 30 alapító és 339 rendes taggal kezdte meg működését. A következő év elején az egylet egy mintaóvoda felállítására vonatkozó tervet ismertetett a Győri Közlöny c. lapban. Ebben javasolták, hogy a város a Bisinger óvodához tartozó, jelenleg bérbeadott épületet bocsássa a Győr városi és megyei Kisdedvédegylet rendelkezésére, mely abban egy Fröbelféle óvodát fog beindítani. Az épületben megmaradna a hagyományos óvoda, melybe a 3-5 éves korúak, a gyermekkertbe az 5-7 éves korú gyermekek járnának. A fenntartási költségeket illetően a Bisinger alapból egy kisdedóvodai tőke elkülönítésére tettek javaslatot. A gyermekkert közvetlen felügyeletét 24 tagú nőegylet látná el.

42 A város közgyűlése egy bizottságot küldött ki a kérdés megvizsgálására, mely megállapította, hogy az alapítólevél szerint a Bisinger tömegből kisdedóvodai alap nem különíthető el. A bizottság közölte, hogy még „várni kell néhány évig s akkor a Bisinger alap kamataiból korszerű óvoda építésére lesz lehetőség."

43 A Kisdedvédegylet kezdeményezése tehát a korábbi hatósági próbálkozásokhoz hasonlóan nem járt sikerrel. Ezt követően arra törekedtek, hogy saját erejükből létesíthessenek minél előbb egy korszerű óvodát. Az óvodák szaporításának és korszerűsítésének lelkes szorgalmazói biztos támaszra leltek az állami tanfelügyelőben. A népiskolai viszonyok rendezésén kitartó szorgalommal munkálkodó Vargyas Endre tanfelügyelő az óvodákat is nagyon fontos intézményeknek tekintette s e nemes ügy előmozdítása érdekében is megtett minden tőle telhetőt. Különösen sokat fáradozott Újváros városrész népiskolai és óvodai viszonyainak rendezése érdekében. Ebben a körülbelül 8000 lelket számláló városrészben egyetlen óvoda működött, melyben időnként óriási volt a túlzsúfoltság. A tanfelügyelő 1875-ben megjelent egyik cikkében arról írt, hogy „Újváros népe leginkább szegényebb sorsú dolgozó lakókból áll", ahol feltétlen szükség lenne az igényeknek és a követelményeknek megfelelő óvodára s az ún. „cigánylaposon" egy új óvoda felállítására.

44 Vargyas Endre társadalmat felrázó felhívásai nem maradtak hatás nélkül. A következő években egyre szélesedett az új óvodák létesítését szorgalmazó társadalmi mozgalom. Nádorvárosban Winterl Antal városplébános 1873-ban saját és gyűjtött pénzből megvette a Kálvária utca 69. sz. kertes épületet, melyet korszerű árváházzá és leányiskolává alakíttatott át. A későbbiek során ajándékozás útján az épülethez csatlakozott az ún. Canaider ház. Az intézet bővülésével a 70-es évek közepétől lehetővé vált, hogy abban egy Fröbel-féle gyermekkert is beinduljon. 42 Győri Közlöny 1875. évf. 2. sz. 1875. január 7. 43 Uo. 34. sz. 1875. április 29. 44 Uo.