Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

Sáry István Győr város óvodái a 19. században Százötven éve annak, hogy Magyarországon megnyílt az első óvoda, mely utat nyitott az iskoláskor előtti gyermekek neveléséről és védelméről való intézményes gondoskodás kialakulásának. Brunszvick Teréz 1828-ban életrehívott Angyalkertjének példája, valamint az 1836-ban megalakult Kisdedóvó intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesület tevékenysége nyomán, rövid időn belül az ország több városában került sor óvodák felállítására. Sopronban Vághy Ferenc polgármester fejtett ki jelentős tevékenységet a város első óvodájának létrehozása érdekében. 1839-ben Sopron város tanácsa országgyűlési követeit is mozgósította, hogy szerezzenek ismereteket a pozsonyi óvoda szervezetéről és működéséről.

1 Az egyéni kezdeményezések társadalmi úton fejlődtek tovább, melyekhez saját érdekükben a hivatalos hatóságok is igyekeztek segédkezet nyújtani. Az 1840-es évek elején már Pesten 4, Budán 3, Pozsonyban 3, Sopronban, Besztercebányán, Kassán, Pécsett, Kőrösön, Aradon, Kolozsvárott, Szekszárdon és más helységekben működött l-l óvoda. Óvodák létesítése, fenntartása, felügyelete Győrött Magvassy (Szammer) Mihály szilsárkány! tanító tette meg a kezdő lépéseket óvoda felállítására. 1841 decemberében beadvánnyal fordult a város külső tanácsához, melyben előadta, hogy a szülők adakozásaiból kíván létrehozni és fenntartani egy „kisdedóvó" intézetet, melyhez kéri a hatóság engedélyét. A külső tanács úgy határozott, hogy az ügy fontosságára való tekintettel, csak beható vizsgálat után fog érdemben nyilatkozni.

2 A város belső tanácsa a kezdeményező képzettségének és képességének megvizsgálása, valamint javaslattétel céljából egy külön bizottságot hozott létre. A következő év novemberében Magvassy, gyermekei könnyebb továbbtanulása céljából letelepedési engedélyt kért és kapott a városi tanácstól. Ezt követően még a hó folyamán kérvényt nyújtott be a városi hatósághoz óvoda létesítésének engedélyezéséhez, mellékelve a tanítói képesítését és működését, valamint a soproni óvodaintézetben végzett öt hetes gyakorlatát bizonyító okiratokat. A város külső tanácsa a kezdeményezést követő egy év múlva, 1842. december 9-i ülésén foglalkozott első ízben érdemben az óvodaüggyel. Határozatában kijelentette, hogy legfőbb törekvésének mindenkor polgártársai boldogulásának előmozdítását tekintette. Ennek elérésére a legcélszerűbb eszközt a nevelésben látja, Kelényi Ferenc: Soproni gyermekkertek a 19. század második felében. Soproni Szemle 1963. 1. sz. 3-4.0. 2 Győr Megyei Jogú Város Levéltára, a továbbiakban GYVL. Győr város külső tanácsának jegyzőkönyve 166, 4722/1841. sz. 1841. december 15.