Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Sáry István: A Győr város óvodái a

mely által a „kisded gyenge lelkei semmi hibás és rossz ismeretekkel meg nem homályíttatnak, csak így lehet később buzgó hazafit s hű polgárt belőlük várni."

3 A választópolgárok a városi tanács méltó figyelmében ajánlották az óvodát, amely leginkább az egész napi munkával elfoglalt, szegény sorsú polgárokra üdvös, akik gyermekeiknek sem védelméről, sem neveltetéséről nem képesek kellően gondoskodni. Magvassy közben személyesen is felkereste a külső tanácsot s közölte, hogy óvodájában a szegény szülők gyermekeivel ingyen foglalkozik, az átlag keresetű polgárok gyermekeitől havi 12 krajcárt, a módosabb szülők gyermekeitől havi 20 krajcár tandíjat fog kérni, az „úri családok" gyermekeinél a szülők nagylelkű adakozására számít.

4 A külső tanács elfogadta a nyilatkozatot s javaslatára a városi tanács december 14-i ülésén engedélyt adott Magvassy Mihálynak, hogy a városban saját költségén, az előterjesztésnek megfelelően óvodát állítson fel.

5 Az intézet felügyeletével Szakács Mihály tanácsos elnöklete alatt egy választmányt bíztak meg.

6 A választmány 1843. január 2-i ülésén hangsúlyozva egy városi óvoda szükségességét felkérte a tanácsot, hogy a fenntartási költségek biztosítása céljából keresse meg a megyéspüspököt, a káptalant, a tankerületi főigazgatót s kérje a kamarát, hogy a házi pénztár számára óvodai célra bizonyos összeget biztosítson.

7 A felállítandó óvoda költségvetését a választmány 1843. január 29-i ülésén tárgyalta meg. A kiadásokat 1400 Ft-ban határozták meg, melyből az óvodatanító évi fizetése 625 Ft, a cselédek évi díja 200 Ft, a házbér évi 400 Ft, fűtésre 10 öl puhafa, 125 Ft, óvodai felszerelés és játékok beszerzésére 50 Ft. Az intézet hasznosságának megismertetése és népszerűsítése érdekében egy magyar és német nyelvű felhívást intéztek a város lakosságához. Ezen kívül 3 évre szóló önkéntes óvodai hozzájárulás bevezetésére tettek javaslatot. A választmány kérte a tanácsot, hogy az óvodai rendszabályok kidolgozásához kérjen segítséget a Pesti Középponti Kisdedóvó Egyesület Igazgatóságától. Az anyagi eszközök előteremtéséről folyó tárgyalások során Bisinger József a külső tanács tagja jegyzőkönyvbe foglaltatta, hogy halála esetén olyan tőkét fog az intézetre hagyni, mely 200 Ft évi kamatot jövedelmez. A városi hatóságnak az óvodaügyben elfoglalt álláspontját a lakossághoz intézett felhívásból ismerhetjük meg legjobban, ezért szükséges, hogy azzal részletesebben foglalkozzunk. A közleményből kiderül, hogy már évekkel azelőtt felmerült a szükségességre az iskoláskort még el nem ért gyermekek intézményes védelmének és nevelésének, hiszen jelentős számban vannak azok a szülők, akik megfelelő tehetség hiányában, vagy elfoglaltságuk miatt nem képesek gyermekeik nevelésére kellő figyelmet fordítani. „...Ki a közéletben szegényebb sorsú családok között forgott, s azok ügyeit, bajait ismeri jól tudja, miképp ezeknek csaknem lehetetlen gyermekeiket nevelni; Ily családoknak felnőtt tagjai munkájuk által kenyerüket többnyire házon kívül keresni s nyughatatlan lélekkel kisdedeiket vigyázat nélkül 3

Uo. 112,4865/1842. sz. 1942. december 9. 4 4. Uo. 5 Uo. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 4865/1842. sz. 1842. december 14. 6 6. Uo. 5111/1842. sz. 1842. december 30. 7 Uo. Győr város magánokiratai 3115/1843. sz. 1843. január 2.