Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

H. Orlóczi Edit: Utazócirkuszok Magyarországon a

tümöket és díszleteket többször is felhasználták. Az Enders cirkusz például az 190l-es Egy est Pekingben című pantomimjét megelőzően 1899-ben mutatta be a következő darabot: ,Japán vagy egy nyári ünnep Titipuban Nagy összjáték látványossággal, ballet-fölvonulással, csoportosítás, tornázás stb. Előadva 50 személy által 5 képben, többféle japán és chinai tánczbetéttel. A lovarda részére rendezve Wollner úrtól. Végül nagy Tableaux brilliáns görögtüzfénynyel",

155 A század első éveiben Afrika is megjelent a porondon: A négerek Afrikában és Az eredeti Transvaal búrok c. pantomimekben. 4. A tréfás némaképletek vagy humoros beszélő jelenetek közül a három leggyakoribbnak népszerűsége igen hosszú időn keresztül tartott, hiszen a Cigányok a Bakonyban c. darabhoz hasonlóan egészen a második világháborúig a komédiás cirkuszok állandó darabjai közt szerepelt Az iskolás, az Álarcosbál és a Drótostót^

56 Az utóbbi kettő a századfordulón változatlan címmel ment: Alarczosbál 5 forint vagy jegy, illetve A gróf és a drótos vagy 10 percig egy grófi palotában. A pajkos iskolás gyermekeknek viszont számtalan változata is szerepelt a korszak repertoárján: például Zűrzavar a leánynevelőintézetben, A neveidében stb. darabok némelyikének cselekménye tematikusán nem osztályozható: A panoptikumban, Az elégetett paróka stb. Halvány társadalmi kritika fordulhatott elő az olyan jelenetekben, mint A rászedett báró, Az igazgató vacsorája, a Betegek az önsegélyező egyletben. A vígjátékok esetében ritkán adták meg a szereplőket, illetve a jelenetek sorrendjét. Két jellemző kivétel A varázsfuvola: 1.) Leánykérő, 2.) A tündér átadja a varázsfuvolát, 3.) Cancan a bíróság előtt. A két önfeláldozó vívó vagy a varázspálcza szereplői: grófnő, szerelmes báró, szerelmes varázslónő, szolga, szerelmes úr. A szerelem természetesen több darabban is központi jelentőséggel bírt, például Szerelem a műhelyben, Amor, tréfás jelenet a konyhában vagy az ostoba tisztiszolga. Több variánsa van az Együgyű újoncnak és A hamis őrnek {Miska és a medve az őrháznál, a medve és az őrház), melynek végezetéül gyakran egy eleven ember tűnt el a porondról. A leggyakrabban e színdarabtípus az iparosok világát jelenítette meg. A kék hétfő bármely műhely másnapos legényeinek játékát adhatta, de a legtöbb esetben konkrét mesterséget választottak ki: A bécsi mosónő, A falusi patikárius, Párisi szabó, A politikus csizmadia, A víg kádárok, A víg molnárok. A leggyakrabban előforduló figura: Egy amerikai borbély, A falusi borbély, A szevillai borbély Hibás következtetésre adhatna okot a Bíró ezer félelemben, mert ez esetben a címet minden bizonnyal a népetimológia módosította Pierrot-Piró-Biró formában. 5. Egyéb szórakoztató műsorok is szolgálhattak az előadás záradékául: a birkózásokon kívül kinematográf, állatetetés és amatőrök szerepeltetése. Itt kell megemlíteni, hogy a cirkuszok a közönséggel konkrét, személyes kapcsolatokat igyekeztek kialakítani. A birkózó versenyekre benevező helybeli segédlegények, a bohócprodukcióban egymást püfölő, amateur szereplőknek hirdetett gyereksereg; a vadállatok ketrecébe bemerészkedő kívülállók (borotválás, 155 Szt.T. Pécs 156 Az öregekkel folytatott beszélgetések egybehangzóan adták meg e négy darab tartalmának kivonatát. Valamennyien említették még adatközlőim a Hamis szobor, Az igazgató úr vacsorája és a Halál c. bohócjeleneteket is.Központi Szabó Ervin Könyvtár B791/1 Circus Wulff