Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Gőzsy Zoltán: Hedonizmus Homérosz Illiászában
Gőzsy Zoltán Hedonizmus Homérosz Iliászában „Az ember legmagasabb rendű és legnemesebb erőiben is merő természet... " Nietzsche: Homéroszi versengés Hedonizmus az Iliászban? Bizonyosan furcsán hangzik és talán nehéz is elképzelni. Hiszen az olvasó általában kegyetlen harcjelenetekre, ádáz csatákra és a vég nélküli pusztítás ismétlődő képeire emlékszik az eposzból. Való igaz, Achilleusz tragédiáján keresztül a heroikus értékek világának pusztulását ismerjük meg, s e történet magja mindennek nevezhető, csak nem könnyed, vidámságra indító mesének. Hozzájárul ehhez az érzéshez, hogy az Iliász alapmotívuma és „főhőse" a harag, amit Homérosz kezdőszóul a hősköltemény élére állított. 2 És mégis... Számtalan jelenet található a műben, melyek eszünkbejuttatják mindennapjainkat, örömeinket, bánatainkat, vágyainkat, és minden bizonnyal ugyanezt fogják érezni a későbbi korok olvasói is. Az eposz az ábrázolás sokrétűségével, a színek, hangulatok gazdagságával minden későbbi műfaj ősforrásává vált. Remélhetőleg, az írásom végére egyértelművé válik, Homérosz nem egyetlen hangon szólal meg: a tragikus képek komorságát ellensúlyozzák, megszakítják könnyed, játékos pillanatok, melyek a legváratlanabb pillanatokban törnek felszínre. A kellemes, élvezetes dolgokra való törekvés, ugyanakkor a humor is éppen úgy végigkíséri minden ember életét - jobb esetben -, mint a tragédia; miért fosztaná meg ezektől az éltető elemektől Homérosz az eposz hőseit? Az istenek, az emberek indulatainak, hangulatainak, vágyainak összessége adja meg a hősköltemény egészét. Az Iliász olvasása maga is egyfajta hedonizmus. Nemcsak a mai olvasónak, hanem az ókori hallgatóknak is. A Homérosz előtti énekes-költők és a későbbi korok előadó-énekesei (rhapszodoszok, aiodoszok) minden valószínűség szerint a különféle ünnepségek, lakomák során egy-egy olyan részlettel szórakoztattak, amelyet a közönség kiválasztott. Valaki megszólította az énekest a lakoma résztvevői közül, és megjelölte a hallani kívánt részt. Ez nyilvánvalóan azt jelentette, hogy sohasem az egészet adták elő, hanem valamely ponton bekapcsolódva az elbeszélésbe, annak csak egy epizódját. 1 Az előadásban felhasználtam Kársai Györgynek a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1996-ban tartott Antik irodalomtörténet című előadásain elhangzottakat, illetve a Talentum sorozatban megjelent Iliász műelemzését (Akkord kiadó, 1998.) 2 Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz. Budapest, 1974. 6.
