Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Aradi Gábor: Az italozás és szórakozás ellentmondásai a húszas évekbeli Magyarországon...
Nemzetközi szinten az első tiltó törvény Angliában született. 1908-ban megtiltották 14 éven aluli gyermekek belépését a kocsmába. 1923-ban pedig megtiltják szeszes italok kiszolgálását 18 éven aluliak számára. Hasonló intézkedés sorozat figyelhető meg más országokban, eltérő korhatárral. Ausztriában, Jugoszláviában, Olaszországban 16 év, Lengyelországban és Svédországban 18 év, Norvégiában 21 év alattiaknak nem lehet szeszes italt eladni szórakozóhelyen. Magyarországon, az állami szabályozás később kezdődik. 1921-ben a 16 éven aluliak szeszes itallal történő kiszolgálását szüntetik meg. 25 1923-ban az iskolába járó ifjúságot tiltják el vendéglők, korcsmák, kávéházak látogatásától, a húszas évek elején. Végül 1927-ben életbe lép a XXXIII. törvénycikk, mely „az ifjúság védelméről szeszes italok kiszolgáltatása és szórakozó helyek látogatása terén" címet viseli. 26 A központi, állami törvényi rendelkezések hiányában egyes törvényhatóságok szabályrendelettel igyekeztek pótolni bizonyos életkoron aluli gyermekek eltiltását nyilvános mulatóhelyektől, korcsmáktól, pálinka és sörkimérésektől. 27 Tolna megyében a századforduló idején még csak a 15 éven aluli gyermekeket tiltják ki a nyilvános mulatóhelyekről. A rendelet megszegőit pénzbírsággal sújtották. A rendelkezés alóli felmentés csak abban az esetben volt adható, ha az a szülő, ki gyermekét magával vitte a kocsmába, az adott helység területén nem rendelkezett állandó lakással, vagy pusztai lakos volt, illetve ha a szülő a kocsma területére étkezés céljából lépett be. 28 A szabályrendelet-minta alapja valószínűleg Heves megyéből származott, melyet 1903-ban országosan is szétküldött a szakminiszter az összes törvényhatósági, közigazgatási bizottságnak. Egyúttal kötelezte a megyéket, hogy alkossanak hasonló szabályrendeletet. 29 A megjelölt korhatár azonban kevésnek bizonyult. Erre elsősorban a világháború nyomán kialakult helyzet következményei hívták fel a figyelmet. Mivel harcba hívták a családapákat, „eltávozott a tekintélyt, az erőt képviselő, erélyt kifejező családfő, nincsen aki a serdülő fiúgyermekek nevelését erős kézzel, és teljes szigorral foganatosítaná". Az anya pedig nincs abban a helyzetben, hogy „a reája háramló" nevelési "kötelezettségének teljes mértékben megfelelhessen'' 1 hiszen neki kell most a család anyagi érdekeit védeni „tehát vajmi kevés időt szentelhet gyermekei nevelésére". Ennek következtében „az itthon levő férfi lakosságnak 18 éven aluli része, nem érezve az apa erélyes keze és nevelése által teremtett korlátokat, züllésnek indul, korcsmázik, tivornyázik, egyszóval a szeszes italok oly mér25 Ez az első központi szabályozás nem jelentett igazi tiltást, hiszen számukra nem a vendéglő látogatását, hanem csak szeszes itallal való kiszolgálásukat tiltotta. 26 Kárpáti, 1979. 176-180. p., Magyar Törvénytár Bp., 1928. 577-581. p. A törvény általános indoklásában bemutatja a kérdéses rendelkezés történeti és nemzetközi hátterét. 27 1927. évi törvénycikk általános indoklása. 28 TMÖL AI 1349/1924. 29 Kárpáti Endre: Adalékok a magyarországi alkoholkérdés jogi vonatkozásaihoz II. rész = Alkohológia 1974. 39. p.
