Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Aradi Gábor: Az italozás és szórakozás ellentmondásai a húszas évekbeli Magyarországon...

ző. „Az üres üvegek megsokasodnak. Mindég több és több lesz a pityókos ember. " Hamarosan akad egy demagóg és már kész is a jelszó: „Le az urakkal!" Szerencsére, szögezi le a Heves Megyei Törvényhatósági Bizottság átirata, az erőskezű kormányzat nem engedi a tüntetéseket, zavargásokat, de ilyenek voltak és lehetnek még. Azonban nemcsak politikai, hanem a családi élet is veszélyben van. Hiszen a kapatos embert jobb esetben felesége elhagyja a gyerekekkel, és máshol neveli fel őket. Rosszabb esetben azonban, ő maga is férje mellé szegődik az ivásban, gyerekeit sorsukra hagyva. „Szomorú kép ez! Hogyan lehet ilyen körülmények között az egy akarást megteremteni?" Teszik fel a kérdést a Heves megyeiek, melyre kész megoldási javaslatot adnak, kérelemként felterjesztve a miniszterelnökhöz is. Ebben azt kérik, hogy tiltsák meg országosan „szombat délután 4 órától kezdve, hétfő reggeli 8 óráig" az italfogyasztást. Ez idő alatt „csonka országunk egy korcsmájában se mérhessenek ki szeszes italt sem ülő vendégeknek, se kihordásra. Vasárnap legyen az Isten napja, ne a korcsmáé!" Felvetették továbbá, hogy a vasárnap legyen teljes munkaszünet, ne dolgozzék ekkor a tisztviselő sem. „A szegény nép vasárnap

1 délelőtt menjen áhítatoskodni az Isten házához, vasárnap délután pedig az olvasókörökbe, vagy az iskolákban tartott népművelési előadásokra." Kérik a miniszterelnököt, hasson oda, hogy a munkaadók szellemi és testi munkásaik részére építsenek lakásokat a saját jövedelmükből. Ugyanúgy népházakat is húzzanak fel a gyárak, községek, uradalmak , „ahol minden munkás feltalálja a vasárnapi szórakozást. 2 Az eddig felsoroltakat érdekes ötlettel egészítik ki a javaslattevők: „Az urak a népházakban vasárnap délután felváltva tartsanak ambulanciát, a munkást ügyes-bajos dolgában hallgassák meg türelemmel," s adjanak neki „útbaigazítást - ingyen." Ezután körlevelüket a következő szavakkal fejezik be: „csak így lehet megteremteni az eggyéakarást, és csakis akkor nem fogja gyűlölni a nép kenyeret adó gazdáját. "

3 Tolna megye Törvényhatósági Bizottsága a 2164 rkgy./17655/1924. szám alatt megtárgyalta a körlevelet. Az ebben foglaltak közül a korcsmai zárórára és a vasárnapi teljes munkaszüneti napra vonatkozó pontokat támogatta. Azonban a „további részben — bár a felvetett eszmét nagyon szépnek és ideálisnak ismeri fel, a mai rendkívüli súlyos gazdasági viszonyok mellett megvalósíthatatlannak tartja." 1 A vasárnapi munkaszünetről a polgári korszakban először az 1868. évi L1II. tc. rendelkezett, de ekkor még csak vallási szempontból. A munka oldaláról intézkedés először 1891-ben történt, amikor az ez évi XIII. tc.-ben kötelezővé tették az ipari (elsősorban gyári) munka vasárnapi szüneteltetését reggeli 6 órától másnap (hétfő) 6 óráig. A munkás kifejezés fogalomkörébe minden olyan embert belevontak, aki bérből és fizetésből él. Tehát munkás nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban dolgozó is lehet. 3 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL) Alispáni Iratok (AI) 17655/1924. Valamennyi eddigi idézet ebben az irat együttesben található.