Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Szakál Gyula: Kávéházak, cukrászdák, mozik és vállalkozók

rizhető együttléte, szinte páni félelmet keltett a korabeli hatalomban. A keleteurópai fővárosokban, így nálunk is főleg a művészet, különösen az írók és a színészek tartották, úgy ahogy életben a társas együttlétnek ezt a régi és egykor igen közkedvelt formáját. Cukrászda A kávéház hamisítatlan középpolgári intézmény volt. A városi emberek szórakozásának volt egy másik színtere a cukrászda. Győrben a sok hasonló intézmény közül, egy emelkedett ki igazán. A cégalapító Lelóczky Gyula 1858-ban született Esztergomban. Édesapja molnár volt. A fiú nem folytatta a családi mesterséget, hanem Pestre került cukrász tanulónak. Nem tudjuk pontosan, hogy mi vonzotta Győrbe, de 1886-ban 28 évesen már városunkban található. Korábban már ismerte Győrt, hiszen sokszor megtette az utat Pest és Bécs között. Vállalkozói magatartásának egyik alapját kétségkívül a világvárosi hatásokban kell keresnünk. Az önállósodást azonban házassági stratégiájának köszönheti. Felesége 2000 forintnyi hozományával nyitott cukrászdát a város egyik legforgalmasabb helyén. A cukrász vállalkozásokat, akárcsak a kávéházakat, a polgári átalakulás hozta létre és az új szabadidős szokások tartották életben. Győrben az 1890-es évek elején mindössze 5 cukrászda volt. Lelóczky vállalkozása az induláskor még vegyes profilú volt. Korlátozott italmérési joggal is rendelkezett és uzsonnát is adott. A cégalapító gondosan ügyelt arra, hogy fia a legjobb svájci, párizsi és nizzai cukrászmestereknél szerezzen tapasztalatot. A második generáció visszaemlékezése szerint külföldön három követelményt tanult meg. Új alapanyagok, új gépek és az igényes minőségi munka nélkül nem lehet sikeres vállalkozást indítani és fenntartani. Lelóczky Jenő a polgárosultabb Nyugat-Európában azt tapasztalta, hogy a cukrászdák a társas élet találkozóhelyeként is szolgálnak. Édesapja vezetése alatt a cukrászdában főleg kereskedés folyt. A süteményeket elvitték és nem helyben fogyasztották el. A fiú 1920-ban vette át az üzlet irányítását. A monarchia felbomlása után a polgári életmód egyes elemei Győr esetében talán még az országosnál is gyorsabb és komolyabb visszaesést szenvedtek el. A harmincas évei felé közlekedő fiatalember a nyugaton látott ötleteket és gyakorlatot a már kedvezőtlenné vált viszonyok között szerette volna megvalósítani. Egyszerre kívánt intenzív növekedést elérni és a minőségi társas élet kialakításának az irányában nyitni. Elsőként 1923-26 között egy 25 fős vállalkozással csokoládét állít elő. Az okokat pontosan nem tudjuk, de ez a próbálkozása bukás volt. Nagyobb sikert ért el a helyben való fogyasztás serkentésében. A belső enteriőrt párizsi mintára alakította át. A cukrászdában kialakított egy sárga és egy kék szalont, valamint újdonságként egy Nizza típusú rádióval szórakoztatta a betérőket. 1927-től angol mintára a klubélet meghonosításával próbálkozik. Egy fiókhelyiségében az autós vendégeket kívánta kiszolgálni. A konkurencia jelentős volt. 1930-ban a megmaradt régi cukrászdával szemben már 11 új csábította a polgárságot.