Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Márfi Attila: Sörfőzés Pécsett a XIX. században

kezdeményezés is, hogy termékei számára színvonalas sörkertet létesített, idézve kortársát Lenkei Lajos újságírót: „Amint sörgyárának építéséhez kezdett, egyúttal elhatározta osztrák és német mintára a gyárral kapcsolatos sörfőző létesítését, melynek kies fekvése következtében az akkor legdivatosabb Abbázia nevet adta, mely fedett és szabad helyiségében egyszerre több ezer ember helyezkedhetett el és volt kiszolgálható. A pécsiek szívesen felkarolták a nagyvárosi stíl ű helyiséget, abban tartották meg a nyári mulatságokat és jótékonysági ünnepélyeket, és a vasút közmegelégedésére az Üszög és Pécs budai külvárosi vasútállomáshoz való közelsége dacára vasárnapokon még külön Abbázia személyvonatokat állított be, hogy a közönség hazaszállítása ne ütközzön nehézségbe." 51 Azonban Pécsett ebben az időben több sörkert is létezett, közülük a legnépszerűbb a Sörház utcai Scholtz-féle sörcsarnok

52

volt tágas kerthelyiségével. Az 1893-as esztendő a harmadik sörgyár létesítésén kívül a Hirschfeld Sörgyárnál is fordulatot hozott. Ugyanis ekkor halt meg 95 éves korában a gyáralapító Hirschfeld Lipóz

1

. S ekkor írták 47 éves fiára, Sámuelra a gyár tulajdonjogát.

53 Az új tulajdonos nevéhez több kezdeményezés és fejlesztés fűződött még a századforduló előttről: Ekkor fejezték be az önálló müjéggyártó-telepet, s 1898-ban pedig elkezdődtek az üzemnek jó minőségű vizet biztosító kutak fúrási munkálatai.

54 A 19. század végére mindhárom pécsi sörgyár biztosan állt a lábán, folyamatos fejlesztésük és egyre bővülő piaclehetőségeik következtében. A több száz éves hagyományokkal rendelkező pécsi sörfőzés már túlnőtte saját regionális kereteit, és termékeit sikeresen értékesítette a Dunántúlon, Bácskában, sőt Boszniában is.

55 A századfordulót követően is töretlen maradt a pécsi sörgyárak fejlődése, s csak az első világháború utáni gazdasági válság következményeként szűnt meg a három gyár viszonylagosan jó együttélése a városban. De e folyamatnak a bemutatása már egy másik szintézis feladata. 52 Ma a Magyar Televízió Körzeti Stúdiójának Székháza található a neves mulatóhely helyén. 53 Harcos Ottó: Lm. 70. Már az 1882-es iparkamarai kimutatásban is Hirschfeld Sámuel nevén szerepelt a gyár, de még nem rendelkezett a tulajdonosi joggal. 54 Ennek érdekében az új tulajdonos megvásárolta a sörgyártól északra fekvő szőlőterületet, ahol a bálicsi forrás fakadt. 1900-ban kapták meg a kivitelezési engedélyt, míg egy esztendő múltával a vízhasználati jogot is biztosították. BML. Pvt. kgy. jkv. 13 223./190L, Harcos Ottó: Lm. 71., 279. 55 Kovács István: Lm. 637.