Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Márfi Attila: Sörfőzés Pécsett a XIX. században

megnyugodva 1851-ben nyitotta meg sörgyárát a régi ispotályos dűlőben a Rókus dombon. Pucher már nem számított ellenfélnek, márcsak azért sem, mert 1854-ben meghalt. Ekkor a városi Sörház utcai sörfőzdében az üzletszabadalmi jogot Scholtz Gyula nyerte el.

43 Ezzel az 1850-es években két frissen induló sörgyára is volt Pécsnek, amelyben az egykori sörfőzdék hagyományaira alapozva, de már modern technológiával fokozatosan tértek át a nagyüzemi sörtermelésre. 4 A Hirschfeld-féle sörgyár volt az első a régióban, amely sikeresen alkalmazta a kor nagy technológiai vívmányát a mesterséges hűtés, azaz a műjég adta minőségi előnyöket. A gyár fiatal és ambiziózus vegyésze Emánuel Kristian Scharbach a „mecsekikarsztvíz kizárólagos alkalmazásához" dolgozta ki azt a főzőtechnológiát, aminek a gyár sikereit is köszönhette.

45 Az első hivatalos elismerést a gyár terméke az 1848-as forradalom 20. évfordulóján rendezett „Pécsi Általános Kiállításon" kapta meg, ahol arany éremmel jutalmazták Hirschfeld sörét.

46 Ezt a sikert egy átmeneti pangási időszak követte, ugyanis Pécsett is a fogyasztásra kerülő sört Bécsből, Pestről és Gratzból hozatták, de a cseh és morva sörök is előnyt élveztek a városi sörfőzdék termékeivel szemben. A helyi sörök népszerűsítésére az 1870-es években a Zsolnay-gyár művészi kidolgozású söröskorsókkal állt elő, s mintegy 15 évig gyártotta a műremekeket, amelyek ma már a gyűjtők kincsévé váltak.

47 A kerámiagyár segítsége nemes gesztus, ugyanakkor kiváló üzleti fogás is volt, mégis a pécsi sörök elfogadottságában egy másik tényező komolyabb befolyással bírt. Ez pedig egy nagyon sajnálatos folyamat volt, az úgynevezett phyloxera, a szőlősgazdák réme. A Mecseken 1887ben észlelték először, s 1889-re a történelmi borvidék jeles szőlői szinte teljesen kipusztultak.

48 Ez a tragikus fordulat alapvetően megváltoztatta az eddig borból és szőlőből élő polgárok életét, a város gazdasági életét is befolyásolta, viszont a sörtermelést és a sörfogyasztást ugrásszerűen fellendítette. Amíg pl. 1882-ben a Scholtz-féle sörgyár kb: 5000, a Hirschfeld pedig 4000 hektliter sört főzött, 1891ben a két sörgyár több, mint 15 000 hektóra növelte évi termelését. S még ez sem volt elég, olyannyira nem, hogy két esztendő múlva 1893-ban megkezdte működését a város immáron harmadik sörgyára is a mai Mohácsi úton. Az úgynevezett Mezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom RT. megalapítása Scholtz Antal a Sörház utcai sörgyáros fia nevéhez fűződik.

49 Aki külföldön is folytatott szaktanulmányokat, s az itt szerzett tapasztalataival atyja gyárát kívánta fejleszteni. Majd mikor ez meghiúsult, saját és apósa Seper eszéki sörgyáros vagyonára támaszkodva indította meg önálló vállalkozását.

50 Nevéhez fűződik az a 4,

Uo.6l. 44 T. Mérey Klára: Baranya megye ipara /l850-1914/. In: Angstertől Zsolnayig. Ipartörténeti tanulmányok. Pécs, 1999. Szerk.: Szirtes Gábor és, Vargha Dezső. 13. 45 Szita László: Lm. 132. 46 Harcos Ottó: Lm. 64. 47 Uo. 66. 48 Dunántúli Napló 1972. május 27. Harcos Ottó: Lm. 67. 49 Harcos Ottó: Lm. 70. 50 Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, 1922. 191.