Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Márfi Attila: Sörfőzés Pécsett a XIX. században
Sörfőzés a 19. században A 19. században azonban ugrásszerű fejlődés tapasztalható, amely folyamat már a reformkorban elkezdődött. A szenátus ekkor, pontosabban 1837ben felsőbb jóváhagyással el akarta adni serfőzőjét, amit azonban nem hagyott jóvá a Helytartótanács, de bérbeadásától nem zárkóztak el. 33 Pucher József a későbbi polgármester lett még ugyanebben az esztendőben a város első úgynevezett árendás sörfőzőmestere. Bérleményét 1848-ban megvásárolhatta, lehetőséget teremtve ezzel, hogy önálló sörmanufaktúrát üzemeltessen. A fejlődés fontos tényezője volt szintén ebben az időszakban Hirschfeld Lipót bonyhádi gabonakereskedő megjelenése Pécsett illetve Baranyában. 34 Hirschfeld a 40-es években már kiépítette kapcsolatait a város és a megye sörházaival, malmaival és a kereskedőkkel a gabonakereslet biztosításáért. A város két sörfözőjén kívül a megyében is működtek főzőházak, elsősorban az uradalmi majorokban: 35 A Pécsváradi Uradalomhoz tartozó Csokoládé pusztán már a 18. század végétől üzemelt a főzőház, s még a dualizmus első éveiben is működött. A közeli Hosszúhetényben is volt sörház 36 , míg Siklóson 1882-ig főzték a sört, a megye helyiségei közül legtovább ez a sörház tudott fennmaradni. 37 Czindery László pellérdi birtokán egy ideig a gőzmalomnak szánt épületben főzték a sört 38 , s ugyanekkor működött a Dárdai Uradalomhoz tartozó Laskafalu sörfőzdéje is. Gróf Batthyány János trinitási majorságában, amely Vókányhoz tartozott, 39 már a 18. század derekától működött a sörház, 1815-től pedig a komlótermesztéssel is megpróbálkozott az uradalom. 40 Visszatérve e rövid baranyai kitekintés után Hirschfeld Lipót személyére, a neves hadiszállító család végül is 1850-ben települt le Pécsett. 41 Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kitűnő adottságokkal rendelkező ispotályos sörfőzdét megvásárolva az 50-es éveit taposó ambiciózus Hirschfeld Lipót gyárrá fejleszti és felveszi a harcot a konkurenciával. Azzal a Pucher Józseffel, aki 1848-ban a sörgyártási jogot is elnyerte. Igaz, 1850-ben már csak „serárulási" joga volt, Hirschfeld mégis eljárást kezdeményezett ellene, aminek eredményeként kinyilvánították; Pucher csak sörárúsításra kapott engedélyt 42 Ebben Hirschfeld is 33 Harcos Ottó: Lm. 44. 34 Hirschfeld erre az időszakra már a teljes Dél-dunántúli régiót befolyása alatt tartotta. 35 Haas Mihály: Baranya földirali, statisticai és történeti tekintetben. Pécs, 1845. 70 36 Mindkét település sörfőző hagyományait felelevenítve ma is főznek itt házi sört, amely tevékenység a falusi turizmus részeként is elismert. 37 Kovács István: Gyár és tulajdonképpeni ipar. In: Baranya múltja és jelenje. II.köt. Pécs, 1896. Szerk.: Várady Ferenc. 637. 38 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. II. köt. 216. 39 Uo. 220. 40 Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban. Buda, 1815. 284. 41 Szita László: A pécsi vállalkozó polgárság és a helyi hatalom a 19. században. In: Vállakozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk.: V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1995. 132. 42 Harcos Ottó: Lm. 60.
