Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hudi József: Francsics Károly veszprémi borbélylegény szenvedélyei

Káros szenvedélyek I. A fiatal kori alkoholizmus Francsicsot legény életében többféle tényező sodorta az alkoholizmus felé. Genetikailag kódolt hajlama, rendezetlen családi viszonyai, az inaskori méltánytalan bánásmód, a vándorlás idején felerősödő gyökértelenség-érzet, a korosztályi háttércsoport negatív mintái

18 egyaránt közrejátszottak a szocializációs zavarok, a deviáns magatartás kialakulásához. A XVIII-XIX. században, a mezővárosokban a társadalmi normák, a közrend megsértői között gyakran találkozunk mesterlegényekkel és diákokkal. A laicizálódási folyamat értékválsággal járt együtt, mely a vallási érzés és normák gyengüléségez vezetett. A változás a Francsics családban is lemérhető: Francsics szülei mélyen vallásos emberek voltak. Szülői házában apja - Szűz Mária nagy tisztelője - mindennap imádkozott a házioltár előtt.

19 Francsics szakított e hagyománnyal; formálisan katolikus maradt, de vallási közömbösségbe süppedt: inas korában gyónt utoljára, templomba nem járt, az egyház szolgálatait jóformán csak házasságkötésekor, s halálos ágyán vette igénybe. Párválasztása - a szokástól eltérően - érzelmi alapon történt, s ezért még az egyházzal való összeütközést is vállalta.

20 A borbélymesterség ugyancsak kedvezett az alkoholista életmódnak. A mesterek, legények korán keltek, s kora délelőttre már elvégezték munkájukat; kiszolgálták konvenciós (állandó szerződéses) ügyfeleiket a napközben betérő vendégek borotválását a „mühelyes" legények is el tudták látni. Délután, s esténként rengeteg szabadidejük volt, melyet nem tudtak hasznosan eltölteni. A kocsmázás mindennapos dolognak számított, kiváltképpen akkor, ha a legény nem a mester asztalánál étkezett, hanem valamely vendéglőben fizetett elő. A korabeli társadalom természetesnek tartotta a napi alkoholfogyasztást, de a túlzott mértékű alkoholizálást elítélte. Francsics mesterei egy általánosan bevett módszerrel, a hetibér visszatartásával próbálták legényeik duhajkodását megakadályozni, mellyel nemigen értek célt, mert mindig akadt hitelező, aki kisegítette őket az újévi köszöntésig, amikor rendezni tudták a számlát.

21 Francsics vándorlása során szinte mindenütt féktelen korhelykedésérő l tette magát ismertté. Részletes leírásaiból nemcsak hányattatásának, szenvedélyeinek történetét ismerjük meg, hanem az 1810-es, 1820-as évek mezővárosi kispolgárság társasági életébe, a kisvendéglők, kocsmák világába is betekinthetünk. 1!i A korabeli Magyarországon a mesterlegények körében elfogadott volt az alkoholfogyasztás, a vagányság („korhely életmód") presztízsnövelő tényezőnek számított. 19 Francsics: i. m. (1973), 28. 20 Csete Antal veszprémi kanonok Francsicsra nyomást gyakorolt, hogy mondjon le a vegyes házassághoz vezető házassági szándékáról, s emiatt nézeteltérés támadt közöttük. V. ö. Francsics: i.m. (1973), 329-330. 21 Újévi köszöntés címén a borbélyok, kéményseprők komoly bevételre tettek szert. Francsics több esetben 100 váltóforint nagyságú pénzösszeget könyvelhetett el.