Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hudi József: Francsics Károly veszprémi borbélylegény szenvedélyei

Vörös válogatása a Véghely Dezső (1840-1897) veszprémi születésű történész

5 gyűjteményéből az Országos Széchenyi Könyvtárba került 5 kötet alapján készült, s ennél fogva nem ölelte fel a teljes életpályát.

6 A kiadvány a mesterember életét születésétől Veszprémbe kerüléséig, 1827-ig, majd 1849-től 1870-ig követi nyomon. A második, 1827-1849 közötti időszakot felölelő visszaemlékezés-kötet azóta került elő, kiadását a 2000. év végéig szeretném megvalósítani.

7 Az immár teljessé váló életmű ismeretében megrajzolható Francsics pályája.

8 Francsics Károly Veszprém megye második legfejlettebb, privilegizált jogállású mezővárosában, Pápán született 1804. november 30-án.

9 Apja, Francsics László szíj gyártómester Vas megyei katolikus kisnemesi; édesanyja, Majer Anna Kőszeg környéki német családból származott.

10 Francsics László a másodszor is özvegységre jutott asszony elvételével két házat, teheneket, sertéseket és tekintélyes ingóságot szerzett, de rosszul gazdálkodott, s nemcsak a hozomány került dobra; műhelyéből is „eltűnt" a két segéd és az inas, mert hiányzott a tőke mestersége folytatásához. A Francsics-házaspárnak négy gyermeke született: három lány és egy fiú. Károly, Bábi nénje után második volt a sorban, őt követte Anna és Ágnes, akik még kisgyermek korukban elhunytak.

11 Hősünk gyermekkora is szinte állandó betegeskedéssel telt, ami részben összefügghetett a család zilált anyagi helyzetével. 5 Szentkirályszabadjai Véghely Dezső Veszprémben született 1840. november 28-án, református nemes családban. Az elemi iskolát szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait Veszprémben, Pápán és Sopronban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen 1875-ben szerzett ügyvédi oklevelet. Ettől kezdve Veszprém város, majd 1878-tól Veszprém megye főjegyzője, 1881-től haláláig alispánja. Történészként Véghely Veszprém megye monográfiájának megírását tartotta céljának, de csak az okleveles anyag összegyűjtéséig jutott el. Több oklevéltár összeállításában és kiadásában közreműködött, egyik alapító tagja volt az 1860-as években a Dunántúli Történetkedvelők Egyesületének, majd a Magyar Történelmi Társulatnak (1867). Sírhelye a veszprémi alsóvárosi temetőben található. Gazdag irathagyatékának egy része a Nemzeti Múzeumba, onnan az OSZK kézirattárába került, ma részben itt, részben az Országos Levéltárban, részben a Veszprém megyei Levéltárban őrzik. Fő müve: Emléklapok rendezett-tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből. (Az 1875-ik évi jelentés töredéke.) Veszprém, 1886. A kötet, címével ellentétben, a megyeszékhely XVIII-XIX. századi település- és közigazgatástörténetét dolgozza fel, s ma is jól használható. 6 Francsics kéziratainak lelőhelye: OSZK Kézirattár Quart. Hung. 1550. 7 Az előkerült kötetről bővebben Hudi József: Francsics Károly 1848.évi naplójából. = Comitatus VIII (1998), 4. sz. 53-57. 8 Az életrajzhoz felhasználható korábbi Vörös-szövegek közül kiemelem a Veszprém Megyei Múzeumi Közleményekben megjelent írásokat. Vörös Károly: Francsics Károly veszprémi borbélymester pályafutása. = VMMK 1 (1963), 259-270. Uő.: Inasélet Pápán a XIX. század első negyedében. = VMMK6 (1967), 345-358. 9 A pápai r. k. anyakönyvben csak Francsics Károly keresztelési adatát jegyezték fel, mely szerint 1804. december l-jén tartották keresztvíz alá. Veszprém Megyei Levéltár (a továbbiakban: VeML) IV. 482. Felekezeti anyakönyvek mikroflmgyüjteménye. Pápai r. k. születési anyakönyve, 1804. 178. PÉdesanyja lánykori nevét Francsics nem említi, azt az anyakönyvből ismertük meg. 11 Az adatokat Francsics közli. A család pontos leszármazását a kiadandó kötetben szeretném közzétenni.. Érdekességként megjegyzem, hogy Francsics elhallgatta a család múltját; apját elszórt megjegyzéseiből ismerjük meg, nagyszüleiről egy szót sem írt, holott a nemesi hagyomány legalább 3-4 nemzedékig számon tartotta a rokonságot.