Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Katona Csaba: A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden...

természetességgel hozott felszínre olyan megnyilvánulásokat, viselkedési formákat, amelyek a megszokott viszonyok között aligha jellemezték „elkövetőiket". A bortól mámoros hangulat ahhoz is hozzájárult hogy — akár magasabb társadalmi körökhöz tartozó vendégek is — áthágják a társasági viselkedés írott és íratlan szabályait. Gróf Zichy Géza emlékirataiban egy ilyen alkalomra tekintett vissza. Az akkor tizenhat éves Zichy azért került Füredre, hogy testileg-lelkileg felépüljön, miután egy vadászbalesetben elveszítette fél kezét. Hosszas unszolás után végre engedett a társaságában lévő hölgyek kérésének és hajlandó volt beállni a táncolók közé: „Az egész közönség tapsolt, csak egy barna ifjú úr — ki úgy látszik többet ivott a rendesnél — meredt reám üveges szemével és hangosan nevetett. A vér a fejembe tódult, eléje léptem s kérdeztem: „Min nevet, Ön uram?" „Nevetnem kell, ha egykezü táncol" — felelt az ifjú úr. „Majd leszoktatom a nevetésről!" — szóltam nyugodtan s két ismerősöm által kihívtam párbajra. Az ügy részemre előnyösen és tisztességgel végződött."

7 Lássuk tehát, hogy a múlt századi Füreden a hedonizmus mely formái bukkantak fel a szórakozás után koslató vendégek között, beleértve a törvényes és törvénytelen szórakozási formákat. A legális szórakozás A mulatozás legszelídebb válfajához tartoztak a szerenádok: már feltéve, ha nem fordultak át tivornyába. Akár így, akár úgy, az bizonyos, hogy egyre inkább zavarták az éjjel pihenni (is) vágyó részét a fürdőközönségnek, ezért aztán az éji zenéket a fürdőbizottság idővel szabályozni volt kénytelen — igaz, nem sok eredménnyel.

8 Pedig az állandó panaszok miatt már 1853-ban írásban tett ígéretet a fürdővezetőség: „Gondoskodva lesz, hogy a betegek éji nyugalma semmi lármás mulatság által ne zavartassék."

9 Kemény kritikával illette a reformkor idején a füredi mulatozókat a legnagyobb magyar, Széchenyi István is: „Ha van hely, hol mozgalom, kifejlett kellem és minden magasb érdek hija miatt tán a szivarokat, politikai pletykákat és a mindennapi közös vacsora utáni korcsma-lejtőket kivéve — felüté a nagyobb számra nézve minden kísérőivel együtt az unalom, az bizony a természetiül vajmi gyönyörűen ellátott, de az emberektül korántsem eléggé ápolt, sőt sok tekintetben még jóformán el is roncsolt Füred! {...} Itt vajmi sokat tett ugyan a természet, de annál kevésbé vehető észre az ember ápoló keze, midőn elferditési és rontási iránya szinte minden lépten látható."

10 7 Zichy Géza: Emlékeim /1. Budapest, 1912. 119-120. p. 8 „Éji zenét 10 órától adni nem szabad, kivételt képeznek az előre bejelentetett és engedélyezett bálok." Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei képekkel illusztrálva. Pest, 1878. 69. p. 9 Orzovenszky Károly: Orvosi jelentés 1856-ki Balaton-Füredi fürdő-évszakról. Pest, 1857. 3. p. 10 Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. 1946. 31-32. p.