Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Katona Csaba: A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden...

Széchenyi bírálata természetesen egyetlen fürdővendéget sem tartott vissza attól, hogy kedvének megfelelően jól érezze magát a fürdőn. Sőt, épp az arisztokrácia, vagyis Széchenyi közvetlen környezete vitte a prímet a tobzódásban — tehették, hiszen megvolt hozzá a kellő anyagi hátterük. Lássunk erre egy évtizedekkel későbbi példát. Az 1882-ben létrejött Stefánia Yacht Club jobbára arisztokratákat tömörítő tagsága 1896-ban a névadó Stefánia trónörökösnét fogadta: „A sok ünnepség és fogadtatás keretébe remekül illeszkedtek bele a főhercegnő tiszteletére rendezett vitorlásversenyek. A versenyeket tűzijáték és pompás halvacsora fejezte be, Esterházy Mihály gróf a vacsorán egyszerre száz üveg francia pezsgőt bontatott, a rengeteg italt természetesen nem tudta meginni a vendégsereg. Három napig részeg volt minden pincér Füreden a halvacsora italmaradékától. A halvacsora utáni napon nagy tenniszverseny volt, majd nagy kirándulás az összes vitorláshajókkal a Nagybalatonra. A cigányokat is elvitték erre a kirándulásra és nagy mulatságot csaptak az urak a vizén. Enni-inni való bőven volt minden egyes hajón, a motoroshajók pedig kíséretkép mentek a hajókkal, hogy ha a szél el találna állni, ezek vontassák a vitorláshajókat haza. Ez be is következett és ekkor összeállították az „Alma", „Álmom" és „Arám" hajókat", összekötözve ezek egy nagy báltermet alkottak és hazáig táncoltak a vendégek a motorosok vontatása mellett.

12 Megérkezés után nagy vacsora és természetesen ezután ismét a klubházban reggelig tánc volt: 9 órakor reggel pedig ismét kezdetét vette a befejező vitorlásverseny."

13 Az evés-ivás örömei mellett a játékszenvedélyüket is kiélték a fürdővendégek. Ennek szellemében Füreden hosszabb ideig lehetett célba lőni, s azt, hogy a vendégek éltek is ezzel a lehetőséggel, jól példázza Rimely Mihály pannonhalmi főapát egy 1857. november 8-án kelt levele, amelyben bizonyos „füredi lövöldöző urak" a fürdői céllövölde felállítását megköszönő soraira válaszolt: „Szivem örömére szolgált {...} olvashatni magas megelégedésüket a' Balaton-Füredi lövölde felett. {...} Valamint tehát a Szent Szerzet máiglan is mindent, mi Füred emelésére, a' tisztelt vendégek kényelmére, mulatságára szolgált — a' mennyire ereji engedek — két kezével fölkarolta: ugy e' Szives kötelességének jövőre is megfelelni törekedik."

14 A céllövészetnél sokkal szélesebb körben hódított egy másik szenvedély, a kártya. A kártyajátékok között éppúgy akadt a vizsgált időszak folyamán legális, mint illegális. Utóbbiakat a németül spielhölbisch néven emlegetett helyeken űzték előszeretettel. Hogy a kártya a reformkor idején milyen mértékben hódított, azzal 11 Érdekességként említeném meg, hogy az Egylet előbb Young Richárd, majd Ratsey E. Mihály által irányított üzemében ez a három yacht készült el először. Dezsényi Miklós-Hernády Ferenc: A magyar hajózás története. Budapest, 1967. 147. p. 12 Jellemző az is, hogy kik voltak a yachtok tulajdonosai: az Alma Esterházy Mihályé, az Álmom Andrássy Gézáé, míg az Arám Károlyi Lászlóé volt. Gonda Béla: A magyar hajózás. Budapest, 1899. 176. p. 13 Gyapay Nándor: A magyar vitorlássport története. Budapest, 1927. 21. p. 14 Veszprém Megyei Levéltár (=VeML) XII 4/h Üdülőhelyi (Balatonfüred-Savanyúvíz) iratok. (=XII. 4/h) 1. d. Hivatalos levelezés