Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Katona Csaba: A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden...

talán kissé különös, de eddig nem sokat vizsgált tényezője is. A francia felvilágosodás eszméinek mind szélesebb körű elterjedése óta immár nem minden társadalmi rétegben volt „sikk" búcsújáró helyekre zarándokolni. Ezt a felvilágosult XIX. században a gyógyfürdőre menés helyettesítette. {...} Ahogy hajdanán a nagy búcsújáró helyeken történt csodálatos gyógyulásokat följegyezték vagy szájról szájra adták, most a gyógyfürdőt, a természet csodáját reklámozták."

4 A természetbe elvágyódás a városlakó, müveit, polgári rétegek számára természetesen nem a kultúrával, életmóddal, társasági szokásaikkal, társadalmi státusukkal való drasztikus szakítást vagy remetei elvonulást jelentette. A vágy a természetélmény iránt őszintén és nem csak divatként létezett, de kialakulásához kellett az a stabil háttér is, ami nem csak azt tette lehetővé mind a több-kevesebb anyagi függetlenség, mind pedig a tudatos pihenésre fordítható idő tekintetében, hogy alkalmanként kiszakadjanak megszokott környezetükből, hanem azt is, hogy a rajongott és enyhülést nyújtó természetből bármikor visszatérhettek kényelmesen felszerelt otthonaikba. S miután megcsodálták — példának okáért — a közeli hegyek szépségét, nyugodtan elfogyaszthatták kávéjukat a megszokott társasággal, a megszokott kényelem kínálta nyugalomban. Tudunk arról, hogy a kőzettan iránt (is) élénk érdeklődést tanúsító Goethe 1821-től egyebek mellett azért is lett hűtlen addig kedvelt fürdőjéhez, Karlsbadhoz és pártolt el Marienbadhoz, mert: „Karlsbadot, mint geológiai vadászterületet néhány éve már kimerítette, mindent megkopogtatott és leírt. így figyelme a fürdőhelyként épp akkoriban felvirágzó Marienbad felé fordult, s többször kirándult az Eger melletti Kammerbergre. {...} Sokat barangol a környéken kis kalapácsával, megkopogtatja a köveket, és hoz belőlük haza is.,,

5 Ám abban, hogy Goethe épp Marienbadot választotta, bizony kulcsszerepe van a „felvirágzó" jelzőnek is, a jeles költő ugyanis legalább annyira élvezte a lüktető társasági élet szellemet élénkítő hatását, mint természettudományos vizsgálódásaival elegyített magányos sétáit és a számára az újdonság felfedezésre váró csodáit nyújtó környező táj szépségét. A költőfejedelem szinte tételesen sorolja fel a kellemes fürdőhelyi időtöltés ismérveit: „Pompás szállás, barátságos házigazdák, jó társaság, csinos leányok, muzikális műkedvelők, kellemes esti szórakozás, remek étkezés, új, jelentős ismeretségek s újra megtalált régiek, könnyű atmoszféra, kétezer párizsi lábnyi magasság a tenger felett, klastromi lakomák stb, mind hozzájárult, hogy a három hétig tartó szép időt teljesen kihasználhattam, élvezhettem.,,

6 Vélhetően Goethe-hez hasonlóan érezhetett a többi vendég is, ha az erszénye vastagsága nem szabott gátat az élvezeteknek. 4 Petneki Áron: A magyarországi gyógyfürdők idegenforgalma és vendéglátása a XVIII. század végén és a XIX. század első felében = Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Evkönyve, 1982. 151. p. 5 Richard Friedenthal: Goethe élete és kora. Budapest, 1978. 726-728. p. 6 Johann Wolfgang Goethe levele Karl Friedrich Zellerhez. Marienbad, 1822. augusztus 8. Közli: így élt Goethe. Vallomások, müvek, dokumentumok. Szerk. : Walkó György. Budapest, 1964. 464. p.