Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Katona Csaba: A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden...

Katona Csaba A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden: éji zene, mulatság, szerencsejáték, prostitúció A XVIII. század második felében vette kezdetét — döntően a német nyelvterületeken — a fürdőknek és a fürdőzésnek az a divatja, amely az OsztrákMagyar Monarchia idejére érte el fejlődése csúcspontját, majd annak bukásával együtt hanyatlott le és tünt el végleg a maga sajátos formáival, néhol már merevvé rögzült kereteivel együtt. Az erősebben polgárosult német, osztrák és cseh területeken (mely utóbbiak köztudottan szintén nagyszámú német lakossággal bírtak, főleg a városi polgárság köreiben), valamint vonzáskörzetükben, pl.: Lombardia, Belgium, a fűrdőkultúrának egy egészen sajátos, csak ezekre a területekre, javarészt a későbbi monarchiára jellemző rendszere, szellemisége alakult ki. Hogy még a mai Belgium területén levő fürdők is nevesek voltak, arra bizonyítékul idézném Leopold von Dernath gróf 1825-ben-megjelent munkájának egy mondatát, ahol a ma Forma-l-es versenypályájáról ismert Spa

1 fürdőjével összevetve dicséri Füredet: „A füredi kutak javarészt pótolják Spa forrását."

2 Majd negyven évvel később Huszár Imre ugyancsak egy Belgium területén található fürdővel vetette össze Füredet: „Füred Magyarország Ostendéje."

3 Az újkori fürdőre járás divatjának kezdetei a mentalitásban, a gyökeresen megváltozott természetszemléletben csíráznak. A felvilágosodás korában az ember „felfedezte" a természetet és nem csupán a szó magasztos, Rousseau-i értelmében. Amellett, hogy a filozófia, a szépirodalom a városokat nem egy esetben jelenítette meg az igazságtalan törvényekre épülő emberi társadalom színhelyeként, sőt esetenként jelképeként, szembeállítva azokat a természet-egyenlőséget teremtő igazságos világával (a magyar irodalomból hozott legismertebb példával élve: Csokonai: Az estve), a természet szépsége önmagában, mint esztétikum is vonzó lesz. Erre korábban nem volt példa, hiszen a reneszánsz olyannyira fogékony művészete is csupán háttérként jelenítette meg. Emellett Petneky Áron egy talán kevésbé szembeszökő tényre is felhívta a figyelmet a fürdőlátogatás gyorsan hódító divatjával kapcsolatosan: „A gyógyfürdők fellendülő forgalmának volt még egy, 1 Spa XVI1I-XIX. századi közkedveltségéhez és közismertségéhez adalékul említeném meg, hogy pl. a hedonizmus örömeinek olyan avatott ismerője, mint a jeles Giacomo Casanova is előszeretettel hódított ezen a fürdőhelyen, amint arról emlékirataiban részletesen beszámol. Ugyanakkor a mai angol nyelvben a fürdőhelyeket a „spa" szóval jelölik — aligha írható a véletlen számlájára, hogy a fürdő neve köznévvé alakult az angolban. Magyar vonatkozásairól csak annyit, hogy példának okáért Klapka György is időzött ott emigrációja idején. " „Der Füreder Brunnen ersetzt ganz die Quelle von Spaa." Saját fordítás. Leopold von Denath: Merkwürdigkeiten des Königreiches Ungarn oder historisch, statistisch, topographische beschreibung aller in diesem Reiche ... Kassa, 1825. 68. p. 3 Huszár Imre: Balatoni saisonok. In: Nayad. Fürdői-album. Szerk.: Balázs Sándor, Rózsaági Antal. Pest, 1863.