Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Rozs András: Vadak és halak von Traun gróf sellyei földesúr étkezőasztalán

ritkán". Viszont a Kákics, Marócsa környéki erdőkben „most is néha Szarvast látnak benne, őzet pedig gyakrabban".

5 A Mecsek hegységbeli Komló, Jánosi és Szopok falvak határaihoz is hatalmas erdőségek tartoztak, melyek „mind Eöreg Vadnak való jó erdő, a mint hogy régenten Szarvas is elég tartózkodott benne, most is néha látnak Szarvast benne, de sok Szomszéd Uraságok Vadászai miatt eddig meg nem maradhatott itten, hanem ősz (őz), nyúl és Csázár (császár) madár most is találtatik, de az sem bőven, sött erdei

6

... is... találtatik ezen erdőben... Ezen terenumon (terrénumon, területen) által nevezetes víz nem foly, hanem forrásokbul Patakai vannak, melyekben Rák szép és jó izű terem, hal egyib nem találtatik benne, hanem menyhal és Grundli, mondgyák az Emberek, régenten Pisztráng is találkozott az előtt..."

7 A Drávához közel fekvő falvak és puszták bővében voltak a folyó- és állóvizeknek. A kiöntések, fokok útján a középkortól folytatott ártéri gazdálkodás

8 módszereivel élve a jobbágyok az áradás levonulása után maradt állóvizek a halak és más vizi állatok bőségével bírtak. Több község és puszta halastavat tartott fenn, melyekben ragadozó és növényevő halak rengeteg fajtáját tartották, a halastavakat rendszeresen halászták. Sztára (Drávasztára) község bírt egy halastavat, melynek kerülete egy óra járóföldet tett ki lóháton lépéssel, „mely halastóban Ponty, harcsa, Csuka, Divér és fejér Keszeg, Sülyő, Sireg, Czompo, Káráz hal, úgy fekete Rák is találtatik, de mivel sok dült fa vagyon benne, igen nádos és Sássos is, nagy hálóval nem lehet halászni, azért igen kevés hasznát veszik ezen halas tónak".

9 A berkes, sasos, lápos földterületek miatt jó minőségű szántókkal és kaszáló rétekkel csak a kiemelkedő száraz helyeken rendelkeztek, de mivel ezek igen kis számban akadtak, a vidék lakossága állatait a jórészt vízzel borított berkekben, erdőkben tartotta, a teheneket a tisztásokon, legelőkön, a sertéseket az erdőkben makkoltatták: Sztára „falunak Szántó földje és rétye mi kevis van jo termékeny. Erdője pediglen nagyobb részi Töly fa és monyorosbul állo, ha bőven mak (sic!) meg teremne Circiter 1500 S. V. sörtés vagy több is meg hizhattik rajta, azon kívül Jegene, Nyír, Ihor, Gyertyán, Füz és Egerfa bőven vagyon. Az égisz Erdő nagy vastag fákbul állo minden féle Épületre alkalmatos és mind eöreg vadnak való, a minthogy régenten Szarvas Erdei és Hiusz macska ellig tartózkodott benne, de most ollyan félét ippen nem látni hanem őz, nyúl, és Csázár madár most is találtatik."

1 A sellyei uradalom, i. m., 107. p. 6 erdei: vaddisznó = Szamota: Magyar oklevél-szótár. Bp., 1984. 193. p. 7 A sellyei uradalom, i. m., 104. p. Grundli: halfajta német neve. Vö.: fenékjáró küllő (Gründling, Gründel) = Vásárhelyi István: Magyarország halai írásban és képekben, Miskolc, 1961. Borsodi Szemle Könyvtára, 1., 46. p. 8 A fokok útján történt árelvezetésröl, ártéri gazdálkodásról lásd Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Szerk.: K. Balog János. Kiadja a Tolna Megyei Tanács Levéltára. Szekszárd, 1975. 9 A sellyei uradalom, i. m., 111. p. 10 A sellyei uradalom, i. m., 111. p.