Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KISS ANNA: „REPÜL A NEHÉZ KŐ: KI TUDJA, HOL ÁLL MEG" ? (Bünös-e Toldi Miklós?)

szék" úgy dönt, hogy „Eredj haza, szegény asszony! / Mosd fehérre mocskos lepled: / Eredj haza, isten adjon / Erőt ahhoz és kegyelmet." Vajon milyen jogi probléma jelenik meg ebben a balladában? A kóros elmeállapot mint büntethetőséget kizáró ok - ahogy a jogos védelem esetében is - lehetetlenné teszi az elkövető megbüntetését. A kettő közötti különbség lényegében arra vezethető vissza, hogy amíg a jogos védelemnek erkölcsi szempontból van jelentősége, addig a kóros elmeállapot kérdése mögött más elvek szerepelnek. A jogos védelemben cselekvőt társadalmi-etikai rosszallás nem sújtja, a beszámítási képességgel nem rendelkezők esetében pedig teljesen másról van szó. A kóros elmeállapotnál a bűncselekmény fogalmi ismérvei közül hiányzik a bűnösség. A beszámítási képesség ugyanis lényegében bünösségi képességet jelent. Aki nem beszámítható, az büntetőjogi értelemben bűnös nem lehet, ugyanis sem szándékosan, sem gondatlanul nem képes a cselekvésre. Mit is jelent valójában a beszámítási képesség? Lényegében két dolgot foglal magában: egyrészt a felismerési képességet, másrészt az akarati képességet. Felismerési és akarati képessége annak van, aki magatartásának lehetséges következményeit előre látja, képes a felismerésnek megfelelő akarat kialakítására és ennek tanúsítására. A beszámítási képességet jelentő előrelátás és akarat-kialakítás egy bizonyos irányban történő aktualizálódása a bűnösség. A beszámítási képesség egyrészt az alannyá válásnak is feltétele, másrészt a bűnösségnek is alkotóeleme, így bünösségi képességet is jelent. A beszámítási képességet korlátozó vagy kizáró kóros elmeállapot több betegséget foglal magában. Az elmebetegség, a tudatzavar, a szellemi leépülés, a gyengeelméjűség, a személyiségzavar és más, az elmeműködést súlyosan zavaró egyéb kóros állapotok gyűjtőfogalma. Mindegyik betegségben az a közös, hogy az egyénben rejlő valamilyen körülmény következtében az agyműködés korlátozott, a szellemi tevékenység nem tökéletes. A kóros elmeállapot megítélése orvosi kérdés. A bíróságnak kötelező e kérdésben szakértőt igénybe vennie, hiszen csak az elmeorvosi szakvélemény birtokában állapíthatja meg, hogy a vádlott kóros elmeállapotú-e, és hogy ez kizárta vagy csak korlátozta a beszámítási képességét. Amennyiben kizárta, úgy a bíróság felmenti a vádlottat, ha pedig csak korlátozta, akkor a büntetést korlátlanul enyhítheti. A kóros elmeállapot, mint büntethetőséget kizáró ok nem jelenti feltétlenül a büntetőeljárás akadályát. Meghatározott esetekben ugyanis a bíróság, bár a vádlottat felmenti, de ezzel együtt büntetőjogi intézkedésként az elkövető kényszergyógykezelését rendeli el. Mivel a kóros elmeállapot megítélése orvosi kérdés, a bíróság csak elmeorvosi szakvélemény birtokában állapíthatja meg, hogy az elkövetőnél fennállanak-e ezek a tények. Természetesen a szakértő csak ténykérdésben nyilatkozhat. Abban a kérdésben, hogy a vádlottat terheli-e büntetőjogi felelősség, csak a bíróság dönthet. így válik ketté a perben a tény- és a jogkérdés megítélése. A felmentés szempontjából nagyon fontos, hogy a vádlott kóros elmeállapota az elkövetés pillanatában álljon fenn. A később bekövetkezett elmebetegség ugyanis nem zárja ki a büntethetőséget. Ebben az esetben a bíróság - a vádlott