Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KISS ANNA: „REPÜL A NEHÉZ KŐ: KI TUDJA, HOL ÁLL MEG" ? (Bünös-e Toldi Miklós?)

meggyógyulásáig - a büntetőeljárást felfüggeszti. Amennyiben viszont az elkövető az elévülési határidőn belül nem épül fel, büntethetősége megszűnik. A kóros elmeállapot fajtáin belül az eljárás felfüggesztésének lehetősége csak az utóbb bekövetkezett elmebetegségre vonatkozik. Az elmebetegség a magasabb rendű idegműködés súlyos zavara. Az elmebeteg értelmi, akarati, érzelmi és indulati világa a normálistól nagymértékben eltérő. Másképp gondolkodik, a külvilág jelenségeire másképp reagál, mint az egészséges ember. Az elmebetegségek legismertebb fajtái: a hasadásos elmezavar, a mániás-depressziós elmezavar, a bénulásos elmezavar és az epilepszia. Arany János balladája egyrészről lélektani, másrészről pedig erkölcsi kérdéseket boncolgat. Bár Arany nemcsak író volt, hanem - mint a XIX. századi költők többsége - jogi végzettséggel is rendelkezett, s így tisztában volt az akkori jogrendszer főbb kérdéseivel, mégis inkább a Shakespeare-i „bűn és bűnhődés" gondolatvilága érdekelte. A modem lélektant és az orvostudományt is megelőzve megismerteti az olvasóval a hallucinációk és elfojtások világát, valamint a „tudattalan" szerepét. Ágnes asszony lappangó lelkiismerete a nyomasztó élményeket elfojtja és a tudattalanba menekíti, hogy azután onnan előtörve a hallucinációkon keresztül rögzítse azokat. „Mert hiában tiszta gyolcs, / Benne többé semmi vérjel: / Ágnes azt még egyre látja, / S éppen úgy, mint akkor éjjel." A ballada a nő megőrülésének fokozatait nagyszerű költői képek segítségével érzékelteti. „Ágnes a törvény előtt / Megáll szépen, ahogy illik /.../ Öltözetjét rendbe hozza, / Kendőjére fordít gondot, / Szöghaját is megsimítja / Nehogy azt higgyék: megbomlott." A lélektani és az erkölcsi szempontú megközelítés mellett Arany János nem foglalkozik jogi kérdésekkel. Nem érdekli, hogy Ágnes asszonyt a bírák felmentik vagy a vele szemben folytatott eljárást felfüggesztik. Nem beszél elévülésről sem. „Mindössze csak" annyit sejtet, hogy a bírák Ágnes asszonyt büntetés nélkül hazaengedik. Mégis meg kell, hogy bocsássuk Arany Jánosnak mint jogásznak ezen tévedéseit, hiszen mentségéül szolgáljon, hogy abban a korban, amikor a Toldit és az Ágnes asszonyt írta, az egységes büntetőjogi és büntetőeljárási szabályozás még váratott magára. A napjainkban érvényes jogszabályok szerint Ágnes asszonnyal szemben a büntetőeljárást - a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegség miatt - felfüggesztenék. A büntetőeljárást pedig csak az elévülési idő letelte esetében szüntetnék meg, feltéve, hogy Ágnes asszony az elévülési idő alatt mindvégig elmebeteg volt.