Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

BARISKA ISTVÁN: BŰN ÉS BÜNTETÉS A PÁRTATLAN BÍRÓSÁG ÉS KŐSZEG 15-17. SZÁZADI BÜNTETŐ FÓRUMAIN

sem egyforma érvénnyel. A Carolina ugyanis Kőszegen igen, Szombathelyen azonban már nem érvényesült. 2. A pártatlan bíróságok működésének köre és szakaszai A pártatlan bíróságok működésének köre ma már elég világosan rajzolható meg. Előzményét azok a városok képezik, amelyek Sopron jogával és kiváltságai­val éltek. Sopron és Kőszeg korai, 1328-ban megvalósult intézményesülését 1392­ben Győr, Csepreg, Szombathely és Rohonc követte. 1451-ben viszont a következő hat város tartozott ebbe a kvázi városjog-szövetségbe: Sopron, Kőszeg, Csepreg, Szombathely és Sárvár (Sziget). A soproni (másként bécsújhelyi) 1463-as, vala­mint a pozsonyi 149l-es békekötés jelentősen átrendezte Nyugat-Magyarország magánjogi helyzetét. így számos település és város került ekkor hosszú időre ma­gánjogilag osztrák zálogra. Sőt, a 16. században Habsburg Mária Sopronra, Győrre, Pozsonyra és környékére is kiterjesztette a védnökségét. El lehet tehát mondani, hogy a 16. században egyfajta Habsburg orientációjú stabilitás jött létre Nyugat-Magyarországon. Ennek az volt az ára, hogy ebben a térségben nőtt a tér­ség köz- és magánjogi megosztottsága. 7 Éppen ezért érdekes, hogy 1531-ben már csak négy város maradt meg szoro­san abban a körben, amely egymás közt több-kevesebb rendszerességgel működtette a pártatlan bíróság intézményét: Kőszeg, Rohonc, Csepreg és Szombat­hely. 8 De ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Azért, mert ezzel a pártatlan bíró­ságok működési köre nemcsak a magyarországi, hanem az alsó-ausztriai és stá­jer városokra és helységekre is kiterjedt. Méghozzá nemcsak az elzálogosított magyar helységekre (Rohonc, Borostyánkő, Kabold és ezek uradalmai), hanem nem-magyarországi (alsó-ausztriai és stájer helységekre is: például Aspang, Friedberg, Hartberg, Hochneukirchen, Kalkgruben, Kirschschlag, Krumbach, Schwarzenbach, Wies-macht). Miért fontos ez? Azért, mert a pártatlan bíróság ülésein résztvevő váro­sok, helységek köre olyan irányba bővült, amit nem lehet egyszerűen megmagya­rázni. Az egyik kört kétségtelenül Sopron jogszövetségesei fedik le. A második 1606-1609, Szombathely 1993, 60., 79., 87. o., valamint Bariska István: Rechtsgeschichtliche Fragestellung im westungarischen Raum im 16-17. Jahrhundert, in: Bausteine zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen, Raumes, Burgen-lä ndische Forschungen, Festschrift Johann Seedoch, Sonderband XXII., Eisenstadt 1999, 65­82. 7 Bariska István: Történeti kérdések a 16. századi Nyugat-Magyarországon, In: Nádasdy Tamás (1498-1562), Sárvár 1999, 67-86. o.) 8 Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára = VaMLKFL, Acta Miscallanea, Kőszeg, 1531.nov.31.

Next

/
Thumbnails
Contents