Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

BARISKA ISTVÁN: BŰN ÉS BÜNTETÉS A PÁRTATLAN BÍRÓSÁG ÉS KŐSZEG 15-17. SZÁZADI BÜNTETŐ FÓRUMAIN

körbe osztrák zálogjogi státuszba került nyugat-magyarországi helységek kerültek. A harmadikba pedig - nagy meglepetésre - alsó-ausztriai és stájer helységek. A közös nevező mind a három esetben Kőszeg.

9 Ezt nemcsak azzal lehet igazolni, hogy ülnökei valamennyi ismert bűnügy tárgyalásán ott voltak. Ez főleg azzal van összefüggésben, hogy Kőszeg adta a jogtudó jegyzőket az ügyek adminisztrálásához, de tőle kérték a hóhér kiküldését is. 1573-tól pedig bizonyíthatóan a Carolina volt az alapja a bűnesetek elbírálásának és a végrehajtásnak. Kivételt ez alól azok az esetek képezték, amikor a „klasszikus négyek" (Kőszeg, Csepreg, Rohonc, Szombathely) ültek össze. Ekkor a magyar jogszokások szerint ment az ítélkezés. A pártatlan bíróság működésének 1648-al vége szakadt. Ez azzal van összefüggésben, hogy ekkor Kőszeg, valamint a többi nyugat-magyarországi váruradalom visszakerült a magyar koronához. Azaz a záloghelyek magánjogi és közjogi státusza a magyar jogrendszer (szokásjog) javára rendeződött. A korábban szabad ispánsággal rendelkező birtokosok visszakapták kiváltságaikat (pl. gróf Széchy Dénes a kőszegi uradalomban), Kőszeget szabad királyi városi rangra emelték, az ítélkező küldött bíróságok interjudiciális szakasza lezárult, a Carolina büntetőgyakorlata elvesztette érvényét a magyar korona közjogilag lefedett területén.

10 3. Bűn és büntetés Kőszeg és a pártatlan bíróság fórumain Előre kell bocsátani, hogy a partikuláris törvénykezés, a hazai jogszokások korában nem számolhatunk semmiféle egységes terminológiával. Ráadásul a feltárt források mindegyike újfelnémet terminológiát használt. Ezek fordítására jószerint a hazai szokások 111. szokásjoggyüjtemények, a törvénytár és a Werbőczy-féle Hármas-könyv latin és magyar terminológiája állt rendelkezésre. Ennélfogva a táblázatokban használt magyar terminológiát főleg ezekre alapozva dolgoztuk át. Ahol annak szükségét láttuk, ott megtartottuk utalásképpen a német, eredeti „szakszókincset" is. Bariska István: Rechtsgeschichtliche Fragestellungen im westungarischen Raum im 1617. Jahrhungert, Burgenländisczhe Forschungen Sonderband XXII. Bausteoine zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes, Festschrift Johann Seedoch Eisenstadt 1999, 65-84. o. 10 VaKLKFL. Acta Miscallanea, Kőszeg, 1648. jún. 11.