Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)

ledő tömeg közé a laktanya legénysége tüzelt, amelynek során mintegy 100 halott és több mint 200 sebesült lett." A „Feljegyzés" alapján a győri megyei bíróság nyilvános tárgyaláson kezdte meg az ügy tárgyalását 1957. május 23-án. A védők között vegyesen vannak meg­hatalmazás és kirendelés alapján. A tanács elnöke Gyepes István a megyei bíróság elnöke, ülnökök Kovács Károly és Sütő Ferenc. Fontos körülményként kell megjegyeznünk, hogy az ítélkező tanács egyik tagjának neve előtt sem találjuk a „dr." jelzőt, ugyanakkor azt az ügyésznél, s az ügyvédeknél feltüntetik, így erősen valószínűsíthető, hogy az ítéletet egy jogi végzettséggel nem rendelkező bíróság mondta ki. Gyepes István neve előtt a „sr." jelző csak 1957. végén az ítéletek végrehajtási jegyzőkönyvein tűnik fel, majd ezután hosszú évtizedekig marad a győri megyei bíróság elnöke. A vádat dr. Grátz Endre képviselte. Az eljárás „a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalom szervezése, valamint terrorista cselekmények által elkövetett gyilkosságok miatt folyik." 26 1957. május 23-án először felveszik a 14 vádlott személyi adatait, majd több órán át folyik Földes Gábor és Tihanyi Árpád kihallgatása. Földes Gábor első meghallgatásánál nem ismeri el bűnösségét; vádlottként 1956. október 23-tól mondja el az eseményeket, akkor Kéri József megyei ügyész javaslatára részt vesz az ügyészségen a Petőfi Kör megalakításában, ott van az ügyészség teljes vezetősége és a DISZ Vezetősége. Földes Gábor az események alatt mindvégig kommunistának, Nagy Imre fel­tétlen hívének vallotta magát. Lényegében csak október 25-én kapcsolódik be a for­radalomba, mikor egy tüntetéshez csatlakoztatja a színházi dolgozókat; „arra gon­doltam, hogy a véres eseményeket azzal tudjuk megakadályozni, hogy helyes jelsza­vakkal, helyes irányba vezéreljük a tüntetést... Én ezt mondtam; Éljen a szocialista független Magyarország. A színháziak ráfelelték: Éljen! Tovább mondtam a jelsza­vakat: Éljen a függetlenség! Éljen a Pár! A színháziak ráfelelték: Éljen! Azután út­közben elénekeltük a NÉKOSZ indulót." Majd a pártbizottság előtt beszédet mond, nyugtatja a tömeget: „nem kell hinni Gerő Ernőnek, Budapesten a nép harcol, nem a fasiszták. Mi nem vagyunk fasiszta csürhe, mi nem akarunk rombolni, mert minden ami az országban van a népé." Földes Gábor ezután a győri börtönhöz megy, ahol már eldördült a sortűz halottakkal. Bemegy a börtönbe, hogy csillapítsa az indulato­kat, majd egy küldöttség követi, mely után foglyok szabadulnak. Földes Gábor az október 26-i győri történéseket a következőképpen mondja el. Először délután kettőkor Szigethy Attila vezetésével megalakul a Nemzeti Ta­nács, melynek ő is tagja lesz. A Nemzeti Tanács - Földes Gábor szerint - a párt és állami szervek összeomlása miatt jön létre. „A vállalt szerepemet én meggyőződés­ből vállaltam. Amikor vállaltam, ideiglenesen tettem... Véremmé vált, hogy életet alakító művész vagyok. Politizálni kell az életben is". Ekkor hallja meg a mosonma­Id. 25 alalt 2. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents