Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)
ledő tömeg közé a laktanya legénysége tüzelt, amelynek során mintegy 100 halott és több mint 200 sebesült lett." A „Feljegyzés" alapján a győri megyei bíróság nyilvános tárgyaláson kezdte meg az ügy tárgyalását 1957. május 23-án. A védők között vegyesen vannak meghatalmazás és kirendelés alapján. A tanács elnöke Gyepes István a megyei bíróság elnöke, ülnökök Kovács Károly és Sütő Ferenc. Fontos körülményként kell megjegyeznünk, hogy az ítélkező tanács egyik tagjának neve előtt sem találjuk a „dr." jelzőt, ugyanakkor azt az ügyésznél, s az ügyvédeknél feltüntetik, így erősen valószínűsíthető, hogy az ítéletet egy jogi végzettséggel nem rendelkező bíróság mondta ki. Gyepes István neve előtt a „sr." jelző csak 1957. végén az ítéletek végrehajtási jegyzőkönyvein tűnik fel, majd ezután hosszú évtizedekig marad a győri megyei bíróság elnöke. A vádat dr. Grátz Endre képviselte. Az eljárás „a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalom szervezése, valamint terrorista cselekmények által elkövetett gyilkosságok miatt folyik." 26 1957. május 23-án először felveszik a 14 vádlott személyi adatait, majd több órán át folyik Földes Gábor és Tihanyi Árpád kihallgatása. Földes Gábor első meghallgatásánál nem ismeri el bűnösségét; vádlottként 1956. október 23-tól mondja el az eseményeket, akkor Kéri József megyei ügyész javaslatára részt vesz az ügyészségen a Petőfi Kör megalakításában, ott van az ügyészség teljes vezetősége és a DISZ Vezetősége. Földes Gábor az események alatt mindvégig kommunistának, Nagy Imre feltétlen hívének vallotta magát. Lényegében csak október 25-én kapcsolódik be a forradalomba, mikor egy tüntetéshez csatlakoztatja a színházi dolgozókat; „arra gondoltam, hogy a véres eseményeket azzal tudjuk megakadályozni, hogy helyes jelszavakkal, helyes irányba vezéreljük a tüntetést... Én ezt mondtam; Éljen a szocialista független Magyarország. A színháziak ráfelelték: Éljen! Tovább mondtam a jelszavakat: Éljen a függetlenség! Éljen a Pár! A színháziak ráfelelték: Éljen! Azután útközben elénekeltük a NÉKOSZ indulót." Majd a pártbizottság előtt beszédet mond, nyugtatja a tömeget: „nem kell hinni Gerő Ernőnek, Budapesten a nép harcol, nem a fasiszták. Mi nem vagyunk fasiszta csürhe, mi nem akarunk rombolni, mert minden ami az országban van a népé." Földes Gábor ezután a győri börtönhöz megy, ahol már eldördült a sortűz halottakkal. Bemegy a börtönbe, hogy csillapítsa az indulatokat, majd egy küldöttség követi, mely után foglyok szabadulnak. Földes Gábor az október 26-i győri történéseket a következőképpen mondja el. Először délután kettőkor Szigethy Attila vezetésével megalakul a Nemzeti Tanács, melynek ő is tagja lesz. A Nemzeti Tanács - Földes Gábor szerint - a párt és állami szervek összeomlása miatt jön létre. „A vállalt szerepemet én meggyőződésből vállaltam. Amikor vállaltam, ideiglenesen tettem... Véremmé vált, hogy életet alakító művész vagyok. Politizálni kell az életben is". Ekkor hallja meg a mosonmaId. 25 alalt 2. oldal