Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)

gyaróvári sortűz hírét, s az emberek azt kiabálták; „Földes menjen ki Óvárra". Szigethy Attila a következőkkel adja át neki a megbízólevelet: „Próbáljad meg vér nélkül megadásra szólítani, jobb ha te mész ki, mintha katasztrófa történik." Kulcsszavak ezek Szigethy Attilától. Igazolják, hogy a „győriek", s a többi értelmiségi célja mindvégig a súlyos következmények elhárítása volt. „Nehéz helyzetben voltam" - folytatja Földes Gábor „Szigethy Attila sem tudta fog-e látni."... „Teljes őrültségnek tartottam, hogy fegyvertelen tömegre lőjenek. Ma sem tartom helyesnek tömegre lőni. Én a városban, az utcákon azt hallottam, hogy fegyvertelen népre lőttek, s nekem 60 halottat mondtak." Megrázó szavak a történelem mélyéről. Szinte teljes életszerűséggel adják elő Győr és a küldöttség hangulatát. A fegyvertelen Földes Gábor a küldöttség élén Mosonmagyaróvárra érve felszólítja a határőröket, rakják le a fegyvert. Ellenállás semmi, a katonák lerakják a fegyvert, sapkájukat a levegőbe dobálva mondják „vége a rabságnak." Közben a tömeg akadálytalanul benyomult a laktanyába, a lerakott fegyverekhez senki sem nyúlt, de kiabáltak: „Vesszenek a gyilkosok!". Földes Gábor ezután szólt az önbíráskodás, a lincselés ellen, majd az egyik keresett tisztet (Vági Józsefet) az autóhoz kísérte, s kimenekítette a laktanyából. Közben Földes Gábort is bántalmazták. Ezután átmegy a helyőrségi laktanyába, közben a tömeg - Földes Gábor távollétében - meglincseli Gyenes Györgyöt. Erről ő nem tud, de a határőrlaktanyából a kocsival újabb 2 tisztet Győrbe visz, s ott elengedi őket. Ezután még 2 napig vesz részt Győrben a forradalomban, de töretlen kommunista nézetei miatt egyre többen követelik lemondását; ezért október 28-án lemond. Földes Gábor mindvégig Nagy Imre hívének vallotta magát, s mondja: „Magyarország független legyen, a Szovjetuniótól is független - nem akarunk a nyugathoz sem tartozni - Magyarországon demokrácia kell, hogy legyen..." Bátor szavak egy rögtönítélő bíróság előtt! „Nem hiszem, hogy Óváron szükség volt a rengeteg halottra, úgy érzem vérengzés nélkül is meg lehetett volna oldani... Én azt az ávót akartam lefegyverezni, amely pokoli vérengzést csinált." November 4. után tisztsége nem volt, de kijelenti a bíróság előtt: „ A beavatkozással nem értettem egyet... minden népnek joga van, hogy történelmét maga csinálja." Földes Gábor tagadja, hogy ezután bármiféle szervezkedésben vett volna részt. Összegezve, értékelve a vallomást, Földes Gábor a per e szakaszában nagyon bátran helyállt a bíróság előtt. Személyében egy Nagy Imréhez feltétlenül hű, nemzeti érzelmű kommunistát fedezhetünk fel, akinek - mondjuk ki - hatalmas szerepe volt abban, hogy a mosonmagyaróvári sortűz utáni helyzet nem torkollt egy áldozatok tucatjait követelő újabb vérfürdőbe. Többi forradalombeli szerepét értékelve valóban egy „politizáló művészt" láthatunk benne, akinek néhány napos szerepe nem