Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)

Vagyis a két „koncepció" eleve kizárja azt, hogy a hatóságok a valóságos eseményeket tárták fel a nyomozás során, s igazságos ítélet meghozatalára törekedtek volna. A nyomozások ügyészi részében vezető szerepet játszott dr. Grátz Ferenc ügyész, aki később a vádat képviselte. Jellemzőnek mondhatjuk, hogy az utolsó ügyészi kihallgatáson Földes Gábor (május 14.), Gulyás Lajos (1957. április 5.), Tihanyi Árpád (április 5.), dr. Varga Ernő (április 5.) nem ismeri el bűnösségét. A mosonmagyaróváriak közül Kiss Antal visszavonja beismerő vallomását (április 5.), úgyszintén Cziffrik Lajos (május 10.). Szálai Ferenc (május 10.) elismeri bűnösségét, Weintráger László részben elismeri bűnösségét (május 10.), Sipos Dezső szintén (május 10.), Fekete István teljes tagadásban van (május 10.). A beimerő vallomások jellemzője, hogy mindenki egy-egy részcselekményt ismer el.

21 Az iratokból nem lehet következtetni a nyomozás módszereire, arra, hogy tettlegességgel vagy zsarolással kényszerítettek volna ki vallomást. Ennek lehetőségét azonban nem zárhatjuk ki; erre utal Cziffrik Lajos beismerő vallomásának története. O az egész eljárás alatt következetesen tagadta bűnösségét minden tekintetben; így tett 1957. május 10-én az ügyészi kihallgatáson is.

22 Mégis másnap az ügyész előtt, részben beismerő vallomást tesz, melyet a következő szavakkal kezd; „Előadom, hogy tegnap éjjel nem tudtam aludni, mivel gyötört az a tudat, hogy... a nyomozóhatóság és az ügyészség előtt nem voltam őszinte."

23 Még egy kirívó esemény; 1957. február 21-én bizonyos V. A. rövid „Nyilatkozatot" tesz a rendőrségen, melynek lényege a következő: „az 1956. október 26-án M. J. által elkövetett cselekményre vonatkozóan tanúvallomást nem vagyok hajlandó tenni, annak ellenére, hogy tudomással bírok bizonyos tevékenységéről, mivel úgy érzem, hogy vallomásommal magamat politikai téren kompromittálnám."(!!!)

24 Dr. Grátz Endre ügyész és B. Nagy János megyei ügyész 1957. május 17-i „Feljegyzésével" gyorsított eljárásban állítja a győri megyei bíróság különtanácsa elé Földes Gábort és 13 társát.

25 Jellemző, hogy a „Feljegyzés" induláskor is két részből áll; a. ) „Szervezkedési rész" (Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Gulyás Lajos, dr. Varga Ernő) és b. ) „Gyilkossági rész" (Kiss Antal, Weintráger László, Szálai Ferenc, Cziffrik Lajos, Zsigmond Imre, Molnár Ferenc, Kórodi Károly, Jurik Antal, Fekete István, Sipos Dezső). Fontosnak tekinthetjük mit mond a „Feljegyzés" az 1956. október 26-i sortűzről; „A többszöri felszólítások ellenére egyre veszélyesebben követelőző és köze21 ld. 3 alatt I-H kötet az egyes terheltek nyomozati anyagát lezáró ügyészi meghallgatásokról 22 ld. 3 alatt EL kötet 60. oldal 23 ld. 3 alatt II. kötet 61. oldal 24 ld. 3 alatt III. kötet 162. oldal 25 Győri Megyei Bíróság B009/1957/1.