Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
DOMINKOVITS PÉTER: HATÁRVIDÉKEN - „Számosállat" tolvajlások a
17. századi Bodonhely történetének még csak vázlatos adatolása sem, így csupán csak jelzés értékűek az alábbi, a szövegek értelmezését segítő adatok. A bodonhelyi erősséget a Nádasdy család építette és Győr előterében az egyik kisebb erősségként védte a Rába átkelőjét, s ellenőrizte a környéket. Győr vármegye tudós levéltárosa, Ráth Károly sommás véleményt alkotott a bodonhelyi katonákról: „Az ilyen kisebb erődök katonái, zsoldosai ha féken nem tartották, valódi ostorai voltak a szomszéd falvaknak, s védelem helyett ki fosztották a lakosokat... " 26 A tanúkihallgatási jegyzőkönyvek keletkezési időpontjához közel, Nádasdy Ferenc országbíró fejvesztése, javainak kincstári kezelésbe vétele után, 1672-ből ismert a kapui váruradalomról készített összeírás, amely Bodonhely faluban 14 1/2 jobbágytelket tüntetett fel, amelyből korábban csak 3 1/2 szolgált. Ugyanekkor Bodonhelyen (az erősségben) 61 zsellértelket bíró személy huszárként szolgált. 27 A bodonhelyi katonák vadászterülete földrajzilag nem korlátozódott az említett térségre. A korábban már többször említett 1679. esztendő júliusában Boronkay Gábor Győr vármegye szolgabírája és Pottyondy János esküdt által felvett tanúkihallgatásából kitűnik, hogy Szabó Marci, Kiss Mihók bodonhelyi katonák a győri pusztával határos komáromi Kisbérről lopták el Szabó András 6 ökrét. Eke Ferenc, a győri szeminárium jobbágya jelen volt, amikor a tolvajságon elkapott két embert megfogták, s azokat Győrből Szombathelyre küldték. A kisbéri Szabó István - minden bizonnyal a károsult kb. 20 éves fia - a tolvajlásnál személyesen is jelen volt, sőt: az állatokat tőle vitték el, s őt megkínozva majd egy mérföldön át ló mellett hordozták. 28 Az 1659-1679 között felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvek sok esetben adott helyi társadalmak legbensőbb összetartó, vagy elválasztó „szöveteibe" adnak bepillantást. Ugyanakkor azt is reálisan látni kell, hogy e sorozatos állattolvajlások modern szóval élve egy konjunktúrán alapuló megélhetési bűnözés - teljes társadalmi háttere cseppet sem ismert. A forrásfeltárások jelen szakaszában nem tudjuk, a helyi társadalom (helyi társadalmak) mely csoportjaihoz tartoztak a fassiókban érintett személyek, miképpen fölöttébb keveset tudunk az érintett települések 17. századi társadalomtörténetéről is. Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert ez az a század, amikor az adott térség településeinek pusztulása, újratelepítése többször is megtörtént, s az ezekkel kapcsolatos migrációk még annyira sem ismertek, mint a 16. század Győr, vagy Sopron vármegyét ért népességmozgásai. Ráth Károly: A bodonhelyi erősített kastély Sopron megyében. In: Győri Történelmi és Régészeti Füzetek III. köt. Győr, 1865. 275-280., különösen 277-279. Bodonhely a győri végvárvidékben, illetve a Rába átkelőinek védelmében elfoglalt helyére ldm.: Páljfy Géza:., A császárváros védelmében. A Győri Főkapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. (A Győri Főkapitányság története a 16-17. században I.) passim., Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. Sopron, 1994. passim. MOLE 158. Magyar Kamara Archívuma (MKA), Urbaria et Conscriptiones fasc. 12. No. 42/VÜI. Extractus Proventuum Bonorum Kapu per Dominos Comissarios Taxantes Bona Fiscalia in Hungária Anno 1672 conscriptus, fol. 514-r. „Inquilinores sessiones sunt 61 quas omnes Husaryones seu milites incolunt" GyPL Capsa Q. fasc. 1. No. 5., Győr, 1679. júl. 1. (?)
