Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

DOMINKOVITS PÉTER: HATÁRVIDÉKEN - „Számosállat" tolvajlások a

azok Batthyány szolgálói. így kéri a nagyhatalmú dominust a „malefactorok" megbüntetésére.

3 A szomszédos Sopron vármegye leghatalmasabb birtokosa, Nádasdy Ferenc országbíró 1657 augusztusában Vittnyédy Ferenc soproni plébános sérelmét tolmácsolta és ügyét pártfogolta. Vittnyédy sebesi jobbágyainak 5 ökrét egy Árnyk Márton nevű kaproncai katona több más lator társával elhajtotta. Nádasdy szomszédos nagybirtokosként kéri Batthyány segítségét: a dunántúli főkapitány parancsolja meg Ányos Péter kapitányának, hogy az a megnevezett katonával és bűnös társaival „ Tétessen contentatiot". Az élet- és vagyonelleni erőszakoskodások megfékezését alapvető szükségnek tartotta: „mert ha az szegenseghnek napról napra sok gonoszt tivők ellefn] zabolath ne[m] teszünk el kelletik fogniuk".

4 Természetes alapvető változást e kérés nem okozhatott, ezt jól jelzi az országbíró még az év őszén Batthyányhoz írott, immáron saját javainak pusztulásáról tudósító és a vétkes katonák megbüntetését feltétlenül kérő levele. A Rábaközben Nádasdy szili jobbágyai Csány (Czánny) Bernát és Kisfaludy Balázs három napig hozzájuk kvártélyozott katonáira tettek panaszt, akik rettenetes dolgokat műveltek. Volt akit megsebesítettek, volt kit vertek, s eközben halállal fenyegetőztek. Nádasdy levele végén keserűen jegyezte meg: „azpogány törökre való ala menetele szolgai miat minden kor nagy kárunkra esett".

5 A források fölöttébb nagy tömege ellenére 17. századi kriminalitás jellemző tendenciáinak, periódusainak felvázolása még nem történt meg, miképpen az ország egyes nagytájainak különbözőségei sem felvázolhatok. Egyedül a 16-17. századi úriszéki büntetőbíráskodás forrásfeltárása, a források eddigi elemzése jelzi: a királyi Magyarország egyes régióiban, a pallosjogú uradalmak ítélkezési gyakorlatában jelentős eltérések tapasztalhatók. Az alábbi dolgozat csak egy - a források szerint - a vizsgált területre jellemző, nagyobb horderejű büntény(sor) felvázolására vállalkozik, tudva: a jelenlegi ismeretek szintjén e tárgyalásban több a leíró, semmint elemező rész. De tán a fölöttébb beszédes források ismertetése is új szempontokat hozhat a Magyarországon kevéssé kutatott „történeti kriminológia", és annak is 17. századi kutatásai szempontjából, miképpen azt az általános „törvényszerűséget" is jelzi: a súlyos bűnesetek típusai, előfordulásuk gyakorisága, erősen függ az adott térség speciális társadalmi, gazdasági körülményeitől. A konkrét esetek tárgyalása előtt engedtessék meg, hogy a korabeli törvényhozás figyelemmel kísérésével egy-két, a bűnözést visszafogó, a vizsgálatban eljáró 3 MOL P 1314 Batthyány es. lt., Missiles, Nr. 9451. Cziráky Ádám levele Batthyány Ádámhoz, Dénesfa, 1647. febr. 28. 4 MOL P 1314 Batthyány es. lt., Missiles, Nr. 32545., Nádasdy Ferenc Batthyány Ádámhoz, Keresztúr, 1657. aug. 5. 5 MOL P 1314 Batthyány es. lt., Missiles, Nr. 32589. Nádasdy Ferenc Batthyány Ádámhoz, Szarvkő, 1657. nov. 26. (Bemellékelve a szili jobbágyok panaszlevele.) Vö. hasonló katonai fenyegetésről, Nagygeresd esetében: uo. Nr. 32592.