Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,
tűrik, hogy fejszecsapások alatt elpusztuljanak és halálukat még ötven-hatvan polgártársuk meggyilkoltatása kövesse" 55 A legerőteljesebb és az előzőtől gyökeresen eltérő véleményt a Népszava fogalmazta meg július 5-i számában Kitüntetett gyilkosok címmel. A csendőrök cselekedetét már címében minősítő, publicisztikai jegyeket viselő cikk egy lendülettel jut el a parlament érzéketlenségét ecsetelő iróniától — ti. a parlament számára hét választó halála effektív anyagi hasznot jelent, ennyivel kevesebb azoknak a száma, akiket a jövő választásnál etetni, itatni, s végül megvásárolni kell — az indulattól fűtött vádakig: „A gaztettet tetézték egy másik gaztettel. Kitüntették a gyilkosokat kik a nép filléréből táplálkozva, kipusztítják kenyéradó gazdájukat. Az ember kiköp az undortól, ha látja, mily erkölcstelen, mily elvetemült az uralkodó tanácsadóinak gondolkodása, de ökölbe szorul a keze, ha látja, hogy a nép fiainak vérrontását kitüntetik, dicsőítik s magával a kitüntetéssel arra buzdítják, csak djön bátran, nem lesz bántódása. Odáig jutottunk tehát ebben az országban, hogy a legközönségesebb gyilkosság erényszámba megy? Az emberölést erénnyé proklamálták a ,felségjogok". Mi következik még ezután? A nép bosszúja, a nép ítélkezése..." 56 Hiába a kemény szavak, ezek a csendőrök kitüntetését nem akadályozhatták meg, de talán be sem árnyékolták, viszont a lap ellen nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés címén büntetőeljárás indult. 57 A kitüntetések átadására Székesfehérváron díszes katonai ünnepség keretében került sor. Az ünnepeltek tiszteletére felsorakozott csendőr illetve honvéd díszszázad előtt a csendőrkerület parancsnoka, Szelesztey Károly csendőrezredes és Rupprecht Henrik dandártábornok, a székesfehérvári honvédkerület helyettes parancsnoka adták át a három csendőrnek méltató beszédek kíséretében a vitézségi érmeket. 58 A büntetőjogi eljárás A polgári büntetőjogi eljárás területén 1900. január 1-én lépett életbe a bűnvádi perrendtartás (1896/XXXIII. te, továbbiakban: bp.), mely hosszú idő után foglalta törvénybe a modern büntetőeljárás szabályait. 59 A vádelvet (akkuzatórius eljárás) és a nyomozóelvet (inkvizitórius eljárás) elegyítő, de az előbbinek nagyobb súlyt adó bp. hazánkban először biztosította a modern büntetőeljárás kritériumainak — közvetlenség, szóbeliség, nyilvánosság, ügyfélegyenlőség, a védelem szabadsága, személyes szabadság bizonyos garanciái — teljes körű érvényesülését. 60 A moRendőri Lapok 1902. július 6. 218. p. Népszava 1902. július 5. 2. old. Tolnavármegye 1904. május 29. 5. p. Tolnavármegye 1902. július 13. 3. p. A bp. életbeléptetéséről az 1897/XXXIV. tc. rendelkezett. Addig az 1871-ben Csemegéi Károly által készített, de az országgyűlés által el nem fogadott, a bűnvádi eljárást ideiglenesen szabályozó törvényjavaslat szövegét használták, melyet borítójáról Sárga könyvnek neveztek. Magyar jogtörténet. Szerk.: Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 367-368 p. Magyar állam- és jogtörténet. Szerk.: Csizmadia Andor, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1995. 452^158. p.