Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

lövést adtak le, ami — ahogy a beszámoló is írja — a kívánt célt, a tömeg megfegyelmezését legfeljebb a riadalom és döbbenet pillanataira érte csak el, és a helyzet konszolidálásához az ulánus század fellépésére is szükség volt.

49 Mindenesetre az ilyen helyzetekben valószínűsíthető izgatott lelkiállapottal szemben a zsebkönyv formajegyeinek betudható dramatizáláson túl is többször, célzatosan hangsúlyozza a csendőrök higgadtságát, hidegvérét és önuralmát. A csendőri fegyverhasználatra vonatkozó eljárás publikussá akkor vált, mikor nyilvánosságra került, hogy a három csendőrt, Horváth Istvánt, Varga Gyulát és Kasó Ferencet a király 1902. június 14-én kelt határozatával helyes fegyverhasználatért kitüntette. A király Horváthnak a vitézségi ezüst érem nagy (I. oszt.), míg a másik kettőnek kis (II. oszt.) változatát adományozta.

50 A kitüntetés tényét szinte egyöntetű visszatetszés fogadta, még a konnánypárti Tolnavármegye is kritikusan kommentálta a hírt: ,y4 kitüntetésnek ezt a címét és módját valóban furcsának tartják. Azért mert egy csendőr kötelességét teljesíti és törvény szabta módon használja fegyverét, rögtön kitüntetni túlzott és indokolatlan elismerés. "

51 A szabadelvű Pesti Hírlap a kitüntetésről a függetlenségi párti képviselőknél kiváltott visszhangjával kapcsolatosan számolt be. A lap úgy tudja, hogy a függetlenségi Kossuth-párti frakció interpellációt készül beadni a kérdés kapcsán.

52 A Néppárt országos napilapja, az Alkotmány július 4-i számában szintén belpolitikai összefüggésben ad hírt a pincehelyi csendőrök kitüntetéséről, ironikusan kiemelve a „helyes fegyverhasználatért" kitételt, egyben kétségbe vonva, hogy a Kossuthpárt hirdetett ellenzékisége ezen interpelláció megtételére kiterjed.

53 Hogy ez az ügy a parlament plénuma elé nem került, valószínűsíti, hogy a frissen indult Kossuth-párti napilap, a Független Magyarország a függetlenségi pártnak tulajdonított interpellációról egy szót sem ejtett, és a csendőrök kitüntetéséről is csak rövid, tényszerű hírt adott.

54 De a függetlenségi interpelláció lehetőségére reflektálva számol be a pincehelyi csendőrök kitüntetéséről a csendőrség szakmai lapja, a Rendőri Lapok július 6-i száma, mely nemcsak a három csendőrt veszi védelmébe — és tartja kitüntetésre érdemesnek, megemlítve, hogy a szokásostól eltérően a döntést a „legaprólékosabb részletekig kiterjedő szigorú hatósági vizsgálat előzte meg " —, hanem az általános támadásokkal szemben a csendőrség fegyverhasználati jogát is. A lap utalva a korábbi két év, fegyverhasználat terén csendőrséget ért támadásokra, mímelt kérdésbe burkolva fejti ki a pincehelyi csendőrök magatartása kapcsán a csendőrség fegyverhasználati jogosultságát szűkíteni szándékozó törekvésekkel, esetleg interpellációval szembeni álláspontját: „Tehát baj az is, ha az utasítás jó és a csendőrök híven, lelkiismeretesen, okosan teljesítik kötelességeiket! Talán az lett volna a helyesebb, ha a csendőrök összetett kezekkel nézik a garázdálkodást, megadással 49 A m. kir. csendőrség zsebkönyve. 138-139. p. 50 uo. 140. p. 51 Tolnavármegye 1902. július 6. 4 p. 52 Pesti Hírlap 1902. július 3. 2. p. 53 Alkotmány 1902. július 4. 3. p. 54 Független Magyarország 1902. július 3. 6 p.