Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

nagytőke- és zsidó ellenességével párosulva egyelőre még — 8-9 évig — a politikai élet oldalvizeire kényszerítette.

13 A párt karaktere és a politikai életben elfoglalt viszonylagos kirekesztettsége előrevetítette, hogy mire számíthat egy függetlenségi jelölttel szembeni választáson, fóképp Tolna megyében, ahol a Néppárt az ország nyugati részéhez (pl. Vas, Zala) viszonyítva közel sem volt olyan erős, s a vármegye politikai életében is alig volt jelen.

14 így többek közt arra, hogy jelölt hiányában a szabadelvű párti, hatalmi struktúrákhoz kötődő elemek jó része, és különösen a zsidó választók a függetlenségi pártra szavaznak, vagy legalábbis annak könynyebben megnyerhetők; illetve arra, hogy ha a választásoknál közreműködő hatóságok (szavazatszedő küldöttség, politikai hatóság, csendőrség) valamely fél számára kedvezni fognak, az nem a néppárti oldal lesz. Sőt a Pécsi Közlöny több községi jegyzőt, bérlőt és takarékpénztárt — utóbbi kettőnél célozva azok zsidó mivoltára — gyanúsított meg azzal, hogy azok a nyomásgyakorlás különböző formáit — például a takarékpénztár esetében a kölcsönfelmondással való fenyegetőzést — alkalmazva igyekeztek már a választást megelőzően biztosítani a függetlenségi párt többségét.

15 Ezzel szemben a kormánypárti Tolna vármegye meg a kerület Szűcs József érdekében fellépett r. katolikus papságának rótta fel, hogy az a „vallás hamis cégére alatt" igyekszik céljait elérni.

16 Mint látható, a választás a politikai mellett erős vallásos színezetet is kapott, és itt nem elsősorban a katolikus és a protestánsok közötti, ekkor még meg-meglévő ellentétekre gondolok, hanem a választás katolikus-zsidó felhangjára. A választás kimenetele szempontjából további kockázati tényezőt jelentett, hogy arra nem semleges helyszínen került sor. S mivel Szűcs József Pincehelyen otthon volt, 1902. október 2-án egy két és félezer fős, szinte homogénen (szavazati arányt tekintve 94 %-ban) káplánja mögött felsorakozott, és nyílván megdolgozott község várta a további néppárti híveket és a függetlenségi párti ellentábor választóit. Pincehelyen a Rátkay párti választókkal szembeni nyílt ellenszenv valószínűsíthetően — azok vélt vagy valós függetlenségi párti elfogultságuk miatt is — a hivatalos közegekkel szemben is érvényesült.

17 Az itt felvázoltak a választásoknál ilyenkor szokásos jelenségekkel — a pártok demonstratív, sokszor provokatív bevonulása, 13 A párt programjáról részletesebben ld. Szabó Dániel: A Néppárt megalakulása. In: Történelmi Szemle 1977. 176-208. p.; Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programjai (1867-1918), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 144-154. p.; Koroknál Ákos: Az 1896. évi választások DélkeletDunántúlon I. In: Baranyai helytörténetírás 1983-1984, Pécs, 1985. 87-88, 92-93. p. 14 A párt ugyan mindig több kerületben indított jelöltet, sőt 1896-ban legtöbbet a pártok közül, de sikeres szereplésre nem került sor. Gaál Zsuzsanna: Országgyűlési.... 185-186, 207. p.; ill. Szabó Dániel: A Néppárt az 1896. évi országgyűlési választásokon. In: Századok 1978. 743-756. p. különösen szemléletes a 755. oldalon lévő táblázat. 15 Pécsi Közlöny 1901. október 6. 6-7. p. 16 Tolnavármegye 1901. október 6. 2. p. 17 Például azért, mert a szavazni menő Rátkay pártiak — valószínűleg indokoltan — csendőri fedezetet kaptak.