Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
VÖLGYESI LEVENTE: SZEMELVÉNYEK GYŐR VÁROS FEUDÁLIS BÜNTETŐJOGÁBÓL
különös gondot fordítottak a feltett kérdések pontos jegyzőkönyvezésére. A tortúra kiállása eldönthette a vádlott sorsát, mert állhatatos magatartása lerontotta a gyanújeleket. A vádlott viselkedésétől és vallomásától függően a tortúrának több fokozatát alkalmazták. Férfiaknál először a hóhért mutatták be a kínzó eszközökkel. A csigáztatás 28 volt az általánosan bevett gyakorlat, majd a spanyolcsizma következett. A hölgyeknél inkább hüvelykszorítót alkalmaztak. Természetesen a fantázia szabott határokat csupán a változatos módozatoknak, a tűzzel, gyertyával való sütögetés, jeges vízzel való öntözés és még sok egyéb módszer segítette a bűnüldöző szervek munkáját. A tortúra csupán egy-, másfél órát tarthatott, nehogy az áldozatok valótlanságokat állítsanak a nagy fájdalom miatt. 29 Az eljárás bírósági szakaszának lezárásaképpen született meg az ítélet. Ha a vádlott bűnösségét nem lehetett megállapítani, felmentő levelet, absolutionales-t kapott. A bíróság ítéletét egyszerű szótöbbséggel hozta, és a jegyző vagy valamelyik írnok olvasta fel. A vád állításai teljes egészében bizonyítást nyertek, az ítélet indokolásában általában a vádirat sorait lehetett olvasni. Az ítélet azonnal végrehajtható volt. A jogorvoslat intézménye a tárgyalt korszakban még nem igazán elterjedt. Rendes jogorvoslati útról nem is beszélhetünk, ún. másodfokú eljárás nem létezett. Arra viszont vannak adataink, hogy néhány esetben az elítélt rokonsága — főleg halálbüntetés esetén — az uralkodóhoz fordult kegyelemért. Ezen rendkívüli jogorvoslati módozatokat viszont nem lehet általánosan a városi bíráskodás bevett gyakorlataként említeni, így megállapítható, hogy a városok büntetőbíráskodása egyfokozatú volt. * * * Miután megismerkedtünk a városi feudális büntető autonómia és eljárás legfontosabb elemeivel, tekintetünket Győr városára irányíthatjuk. Már a XIII. századból maradt fenn írásos emlékünk egy büntető eljárásról. Miklós győri főispán idején történt, hogy egy Mixa nevezetű némái lakos lopással vádolta meg egy Budeu nevű azonos faluban lakó társát. A főispán bizonyításként tűzpróbát rendelt el. Budeu a kitűzött napon nem jelent meg, a próbát — talán lelkiismerete által is vezérelve — nem hajtották végre, így bűnös volta nyert bizonyságot. A XVII. század is tartogat érdekességeket vizsgálódásunk szempontjából. A feljelentést Posgai Ágoston tette Bolla Mátyás úr Orsolya nevű özvegye ellen boszorkányság vádjával. A vizsgálat lefolytatása után a jegyző az alábbi vádiratot terjesztette elő: Orsolya az ördöggel cimborált, babonás gyógyításokat és rontásokat, ráolvasásokat végzett. Horvát György nevű legény beteg ujjait meggyógyította, viszont két gyermek halálát okozta boszorkányosságával. Egy juhászt viszont, aki talán A vádlottat hóna alá erősített kötélen csiga segítségével felhúzták, és lábaira súlyokat helyeztek — Lengyel Alfréd: Emberi igazságszolgáltatás; In: Kisalföld, 1976. aug. 15. sz. A tortúra használatát a Helytartótanács 1776. évi 1847. számú rendelete tiltotta meg.
