Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

madt. A nézetkülönbség a „kéjnők utáni keresetbeli irigységből fakad." Itt megtudhattuk azt is, hogy a bensőségesebb szolgáltatásra hajlandó szolgálólányok betegsége esetén gazdájuk még az orvosi költségeiket is megtérítette.

59 Közbiztonságra tartozó közintézkedések és előintézkedések elleni, valamint a közhivatal kötelességei elleni kihágások is általában testi és becsület biztonsági kihágássá enyhültek a tárgyalás végére. A két említett kihágás közül az elsőhöz tartozott pl. a közokirat hamisítás.

60 Az átnézett peranyag elemzése alapján megállapítható, hogy csak néhány esetben maradt az ügyet lezáró ítélet, s az ennek megfelelő büntetés a felperes által meghatározott súlyosabb fokozatú kihágás kategóriában. Nagyobb fokozatú büntetést, mely - mai szemmel nézve nem volt összhangban az elkövetett kihágással - olyan esetben kaphatott valaki, ha valamilyen módon a fennálló politikai viszonyokkal került szembe. Pl. a tartózkodási hely engedély nélküli elhagyása esetén akár 3 hónap szigorú fogságot is „élvezhetett" a törvényszegő.

61 A közhivatalnokok köre a csendőröktől kezdve a községi elöljárókon át az uradalmi erdőőrökig kiterjedt. Az alperesek ezekben az ügyekben az említett személyek elleni szóbeli vagy tettleges fellépéssel vádoltattak.

62 Ritkán ugyan, de előfordult olyan eset is, amikor a vádlott hivatalos személy volt. Pl. egy szekszárdi hegypásztort 6 hónapi egyszerű fogságra ítéltek, mert rálőtt sörétes puskájával 3 gyerekre, akik az őrizetére bízott szőlő és présházak mellett szánkóztak. A per tárgya csak azért lehetett kihágás, mert az okozott sérülés 20 nap alatt meggyógyult. Az életbiztonság elleni kihágások között találhatjuk az újszülött gyermek, illetve ennek halálának eltitkolását. Ugyancsak itt szerepeltek a közlekedési balesetek, melyeket ekkor lovas kocsival kocsis, vagy lovas okozhatott. Egészség elleni kihágásnál állategészségügyi szabályok be nem tartása vagy borhamisítási vád szerepelt. Állategészségügyi rendszabályok közé tartozott a járványos betegségben szenvedő állat bejelentése. Per tárgya lehetett a takonykóros ló időben történő bejelentése.

63 A kihágásokat pénzzel, az okozott kár mértékének megfelelő vagyonelkobzással, iparjogosítvány elvesztésével, fogsággal, testi fenyítéssel, lakóhelyről történő kiutasítással büntették.

64 A Btk. életbe lépését követően hamarosan viták indultak el arról, hogy milyen mértékben alkalmazzák a felsorolt jogi szankciók közül az iparjogosítvány megvonása tételt. Ugyanis gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy az a személy, akivel szemben ezt a büntetést alkalmazzák, teljesen kilátástalan helyzetbe kerül. A jogalkalmazók többsége nem is nyúlt szívesen e büntetéstípushoz. Ennek a jogbizonytalanságnak a TMÖL SZVKB C/9/1856. TMÖL SZVKB C/384/1855. TMÖL SZVKB C/441/1855. Btk. 68. § TMÖL SZVKB C/109/1856. Btk. 241.§., 242. §.