Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

megszüntetésére már 1854-ben kiegészítő rendelet jelent meg, mely lehetővé tette az alsóbb fokú bíróságoknak, hegy elengedjék ezt a büntetést.

65 A kihágásban bűnösnek talált személyre kiszabott elzárást nem börtönnek, hanem fogságnak hívták. Ennek leghosszabb ideje 6 hónap lehetett. Bizonyos esetekben volt ez alól kivétel. Pl. a közcsend és rend intézményei elleni kihágáscsoporton belül a titkos társaság szervezése illetve vezetése vádért kapható büntetés 1 év is lehetett. A fogság enyhített változata az úgynevezett elsőfokú fogság volt, mel> vas nélküli elzárást jelentett. Az elítélt ebben az esetben, ha ezt anyagi lehetőségei megengedték elláthatta önmagát vagy kérhette rokonai segítségét. Az elzárásban űzött foglalkozást saját maga megválaszthatta. A súlyosabb változat a második fokú fogság volt. Ekkor az elítéltnek a büntető intézet által adott élelmiszert kellett elfogyasztani és az itt kötelezően előírt munkát kellett elvégezni. Az úgynevezett vasban letöltendő büntetést (ez alatt lábbilincset értettek) csak a bűntettet elkövetők kaphattak/

56 Az elkobzott vagy büntetésként kirótt pénz jelentős része az adott település szegénypénztárába került. Szekszárdon a kiszabott díjat rendszeresen a Ferenc Közkórház kasszájába kellett befizetni. Pénzbüntetés, fogság helyett is volt adható. Ilyenkor egy nap 5 Pengőforintnak felelt meg.

67 Testi fenyítést csak fogság büntetés helyett, vagy azt kiegészítve lehetett kiszabni. Ekkor azonban azt is figyelembe kellett venni, hogy a fogság időtartama nem lehetett több harminc napnál és az elkövetőnek visszaesőnek kellett lenni. Korlátozták a testi fenyítésben részesíthetők körét. Ilyen büntetést csak cseléddel, mestcrlegénnyel, mesterinasokkal, s olyan személyekkel szemben alkalmazhattak, akik élelmüket napi vagy heti bérben keresték meg. A vagyoni és társadalmi korlát mellett az életkor és az elkövető neme is enyhítést engedett. A 18 éven aluliak és a nők, a férfiakkal ellentétben nem pálcával, hanem csak vesszővel kaphattak a hátsó felükre. Az ütések száma legfeljebb 20 lehetett. Eseteinkben a megjelölt maximumot soha nem érte el a kiszabott testi fenyítés. Ezt a fajta büntetést az elítélttel szemben fogsága idején csak egyszer alkalmazhatták és a nyilvánosságot teljesen ki kellett zárni. További feltétele volt a testi fenyítés kiszabásának az orvosi vizsgálat, mert felmentést kellett adni pl. aranyér, bőrérzékenység, lágyéksérv esetén. Ugyanígy megkímélték ettől a büntetéstől a szoptatós anyákat is.

68 Mint említettem a fogság leghosszabb időtartama általában 6 hónap, míg a legrövidebb 24 óra volt. Az átvizsgált esetek között a 2 hétnél hosszabb időtartamú büntetések kisebbségben voltak. Bizonyos körülmények között a büntetés minimális illetve maximális szintjétől felfelé és lefelé is lehetett eltérés, sőt házi fogság is adható volt. Pl. ha a kihágásban MOK. 1854. 2. kötet 1. rész 287-288.p. Btk. 244.§./92.p./, 245.§./93.p./, 16.§./16.p./ Btk. 260. §. Btk. 248.§, 258.§., 260. §. TMÖL SZVKB C/88, 109/1855, 53/1858.