Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

A szekszárdi szolgabíró egy testi sértés körülményeit tárgyaló átiratában a következőket írta: „...a (sértés éppen) a kornak /értsd: korszaknak - A.G./ (azon) szép szakában (történt) - a midőn minden ember egy formán követelheti személyes jogát - vagyon - és személy bátorság biztosítását... ".

55 A közerkölcsiség elleni kihágáshoz tartoztak a nyilvános helyen tapasztalt részegség vagy hazárdjáték, amely elsősorban kártyajátékot jelentett. E között lehetett pl. a három lappal játszott „Itt a piros, hol a piros játék". Tilos volt minden olyan játék, melyeknél „a nyereség vagy a veszteség nem annyira a játszók ügyességétől, mint" (inkább) „a vakszerencsétől függött." A tiltott játékokat alul a jegyzetben soroltam fel.

56 A hazárdjáték még a magánházban is tilos volt, s az is vétkes lehetett, aki nem játszott ugyan, de a játékhoz helyet biztosított vagy elmulasztotta bejelentési kötelezettségét. A „nagyban játszók" feljelentésére a vállalkozókat úgy tették érdekeltté, hogy a kártyásoknál talált pénz egyharmad részét nekik juttatták.

57 Az ide sorolt esetek közül kevés szólt a prostitúcióhoz tartozó kerítési kihágásról, mely a korabeli szóhasználatban örömlányok felhajtását jelentette. Szekszárdi példánk is a megyei törvényszékről került át, mely egy nagyobb értékű lopás mellékszála volt. A kerítéssel vádolt házaspárt első fokon 3 hónapi fogsággal büntetették. Az ítélet ellen azonban a férj és feleség fellebbezést nyújtott be. Ebben avval védekezett a házaspár hölgy tagja, hogy ő csak egy német ember kívánságát teljesítve szólt Tatainénak, illetve „szabad kéjhölgyű lányának", de csak azért, mert „nem maradhatván a tűzbe jött némettől veszteg, oda voltam, de azt a férfi bevárni nem akarta-, s ha bevárja is, nálam menhelyet semmi esetre nem kapott volna, mert házam soha bordélyház nem volt és nem is leend." Mivel kerítésnek csak az számított, ha az üzletszerű kéjelgésnek valaki helyet biztosított, Sopron a 3 hónapos fogságot pénzbírságra változtatta.

58 Véleményünk szerint azonban a vád nem lehetett teljesen alaptalan. Az adott korban a csárda és korcsma tulajdonosok, ahogy ez a következő esetből kiderül, gyakran nyújthattak ilyen szolgáltatást férfi vendégeiknek. Esetünkben a következő ügy azért került bíróságra, mert két vendégfogadós házaspár között perpatvar táTMÖL SZVKB C/122/1857. TMÖL SZVKB C/73/1857. Ennél az esetnél a csendőrök, a hazárdjátékkal vádolt játékosoktól bűnjelként a használt három kártyát is elkobozták. S miután a bíróság a lapokat bizonyítékként a periratokhoz csatolta, ezek ma is megtalálhatóak a Tolna megyei levéltár őrizetében. A belügy-, az igazságügy és a pénzügyminiszter 1854. szeptember 27-i rendeletében felsorolt tiltott játékok (a szavak helyesírásánál a korabeli írásmódot használtam): Pharao, Basette, koczka, Passadieis, Lansquenet, Quince (Quindici) , Rauschen, Fárbi, Straschak sincere, Schiffziehe, tekeasztaloni kupjáték, melynél a golyó futása rugó vagy gép által eszközöltetik, Zwicken vagy Labet, Riemstechen és Zappari, és ezenkívül nyilvános kocsmákban vagy kávéházakban a Lottó, LottoDauphin, lottószerű Tartei, mely Vogelspielnek is neveztetik, s a Tartel fogadási játék, mely Judentartel vagy Kleintartel nevet viseli. MOK 1854. V. évfolyam II. kötet 1 rész 615.p. Btk. 522 §, TMÖL SZVKB C/52/1856. TMÖL SZVKB C/419/1855.