Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VÓKÓ GYÖRGY: A MAGYAR BÜTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG EURÓPAI HARMONIZÁCIÓS- ÉS ELŐBBRE MUTATÓ EREDMÉNYEI AZ EZREDFORDULÓN

VÓKÓ GYÖRGY A magyar büntetés-végrehajtási jog európai harmonizációs- és előbbre mutató eredményei az ezredfordulón A jogállamiságból fakadó követelmények teljesítése Magyarországon a nemzetközi egyezményekhez történő csatlakozással szükségszerűen eredményezte az általánosan elfogadott nemzetközi büntető anyagi jogi, eljárási jogi és végrehajtási jogi alapelveknek, rendelkezéseknek a hazai jogszabályokban történő megjelenését, a jogalkalmazási gyakorlatban való tükröződését. A nemzeti és történelmi sajátosságok tapintatos figyelembe vételével történik a jogharmonizáció. Ahogy a világon nem egységes a jogrendszer, ezen belül a büntetőjog, büntetőeljárási jog, ugyanúgy nem egységes a büntetés-végrehajtási jog és gyakorlat sem. Más kérdés, hogy a nemzetközi egyezményeket betartják, betartani és megtartani törekszenek úgy a jogalkotásban, mint a végrehajtás gyakorlatában. A tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok közös többszöröse mellett és ellene is felsorakoztathatók továbbgondolkodásra késztethető érvek. A törvényesség és humanitás követelménye, valamint a hatékonyság igénye jelentős mértékben fejleszti a büntetés-végrehajtási jogot az egész világon. A reformok szelleme a büntetés-végrehajtáshoz is természetesen eljut, bár sajátos jelleggel és tartalommal. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a büntetés-végrehajtás Magyarországon humánusabb lett, követi a mai viszonyokat. A szankciók tartalmát képező jogkorlátozás, jogfosztás mértéke törvényben nyert megfogalmazást, a kötelezettségek helyett az ösztönzésnek jutott nagyobb szerep; a véleménynyilvánítás, az önálló döntési és választási lehetőségek köre növekedett, nemzetközi összehasonlításban is széleskörű biztosíték-rendszer működik. Olyan törvényre van szükség az új évezred első éveire, amely a jelenlegi sokszor módosított törvényerejű rendeletnél jobban szolgálja a büntetési, a nevelési vagy kezelési célokat, amely épít a magyar büntetés-végrehajtás még ma is hasznosítható hagyományaira, értékeire, ugyanakkor közelít, pontosabban hasonul a korszerű európai megoldásokhoz is. A büntetés-végrehajtás új szabályozását a törvényességi és gyakorlati igények mellett szükségessé teszi az új büntetőjogi és büntetőeljárás-jogi szabályozás is. Ennek során azonban meg kell szívlelnünk nagy jogtudósaink intelmeit. így azt is, amelyik 99 évvel ezelőtt Balogh Jenő tollából így íródott: „...sokszor hangoztatott panasz, hogy codificatoriaink nem veszik figyelembe a magyar viszonyok követelményeit, sokat recitálnak, sőt gyakran egyszerűen fordítanak Ez az állítás a maga általánosságában nem jogosult büntető törvénykönyvükkel szemben; másrészt azonban tagadhatatlan, hogy büntető törvényhozásunk Szent Istvántól fogva napjainkig a külföldi jogrendszerekből számos intézményt ültetett át, sok jogtételt