Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VINCZE ISTVÁN: EMLÉKEZTETŐ GONDOLATOK CSEMEGI KÁROLY HALÁLÁNAK

VINCZE ISTVÁN Emlékeztető gondolatok Csemegi Károly halálának 100. évfordulójára Az ok, amiért a lehetetlenre vállalkoztam, miszerint néhány oldalba kell sűrí­tenem az emlékező szavakat Csemegi Károlyról, nem egyszeri, de többes. Március 18. napján volt 100 éve, hogy meghalt, s az évforduló alkalmával emlékének és ön­magunknak tartozunk azzal, ha megannyi jogász körében méltatjuk személyét, s fejet hajtunk gigászi munkája előtt. S van két személyes okom is. Fiatal joghallgatóként, megismerve az 1878. évi V.tc.-t, különös, olykor megmagyarázhatatlan vonzalom ébredt bennem a büntetőjog iránt. Abban, hogy gyógyíthatatlanul megszerettem azt, bizonyára szerepe volt a „Csemegi kódex"-nek is. Végül pedig a legszemélyesebb ok: magam is abban a dél­alföldi kisvárosban születtem, ahol Csemegi Károly, ezért egyszerre vagyok büszke szülővárosomra és reá. Most és itt valóban néhány gondolatra futja. Ezért már most elnézést kérek, ha mondandóm sem kerek, sem teljes nem lesz. Csemegi Károly életéről hosszan lehetne beszélni, munkásságáról szintúgy. Az általa kimunkált és megvalósult törvények sokaságáról, élükön az 1878. évi V. ta­rol pedig könyvtárnyi magyarázat, tudományos értekezés, méltatás, dolgozat készült. Magam tehát nem vállalkozhatom másra, minthogy gazdag életútja legfonto­sabb állomásait, a büntetőjogi kodifikációs gyötrelmes pillanatait, a történelmi kor egy-egy pillanatát villantsam fel. A szülőföld, a család, az ifjúság, a munkásélet Csongrádon született 1826. május 3. napján. Apja eredeti neve Nasch Móric József, aki ifjúként Párizsban banktisztviselő volt. Édesanyja Menczel Sarolta, szin­tén Csongrádon született, haláláig a település egyik neves asszonya. Megbízható források szerint édesapja a 19. század elején telepedett meg az alföldi kisvárosban, ahol vaskereskedéssel foglalkozott. A gyermek Károly a helybéli egyházi népiskolá­ban kezdte tanulmányait. Gyenge fizikumú, igen éleseszü fiúcska volt. Apja németül és franciául taníttatja. Pesten, egy évet Szegeden, majd ismét Pesten járt gimnázium­ba. Itt sajátította el az olasz nyelvet. Időközben édesapja kereskedése jelentős nehé­zségekkel küszködött, ám Károly Pesten folytatta tanulmányait. Érdekes momentum, hogy ebben az esztendőben folyamodott édesapja a csa­ládi név Csemeghy-re történő magyarosításáért a csongrádi tanácshoz. Az országos

Next

/
Thumbnails
Contents