Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

utasította a hivatali apparátust, hogy a volt kiváltságosokkal szembeni elnéző magatartást tanúsítson. Megkérték őket, hogy könnyítsék meg az átmenetet számukra az ország új közjogi berendezkedéséhez, amely a törvény előtti egyenlőség elvén alapul.

50 A vagyoni különbségeken alapuló társadalmi hierarchiából adódó feszültségek és más egyéb, személyes ellentétek sajátos helyen, pl. a vallási és hitélet területén is tetten érhetők néhány becsületsértési ügyben.'

1 Ezek közül különösen érdekes az egyik eset, mert segítségével a szekszárdi zsidó hitközség életébe nyerhetünk bepillantást. Érdemes megemlíteni, hogy a szekszárdi diaszpóra létszáma éppen ebben az időszakban indult fejlődésnek. Mivel ennek a hitközségnek az iratai nagyrészt elvesztek, kettőzött jelentősége van minden máshol feltalálható adatnak, információnak, mely történetére vonatkozik.

52 Perre itt okot az adott, hogy a vallási vezetők között nézeteltérés támadt az imaházban elhelyezett székek birtoklása felett. A korszakban ugyanis (nemcsak az izraelitáknál, hanem más felekezeteknél is) időszakonkénti árveréseken meg lehetett vásárolni az ülőhelyet, melynek következtében egy-egy személy meghatározott ideig birtokolhatta azt. Az egyes hitközségeknek feltétlenül szükségük volt erre a bevételre, mert ezen kívül csak adományokból tudták kiadásaikat fedezni. A két árverés közötti időintervallumban a meghatározott hellyel nem rendelkezők kötelesek voltak elfogadni azt a helyet, amelyiket a hitközségi elöljáróság (tagjait az iratokban megnevezik) kijelölt.

53 Meg kell jegyezzük, hogy a korabeli közfelfogás alapvetően ember és ember között az egyes tulajdonságok, a munkához való viszony alapján tett különbséget. Azonban léteztek előítéletek. Ezek tetten érhetők pl. a zsidó vallásúakkal szembeni ellenérzésekben. A közösség egy tagjának magatartása, viselkedése miatt az egész közösséget ítélték meg negatívan. Ez a jelenség a helyi társadalom valamennyi rétegében megfigyelhető volt. Szekszárdon egy bál idején, ahova elsősorban a helyi előkelőségek érkeztek, egy korábbi sérelem hatása alatt maga a központi nagyvendéglő haszonbérlője állta útját annak a zsidó kereskedőnek, akivel viszonya már régebben megromlott. A kiutasításkor a következő szavakat mondta: „b...m a hunefut zsidó teremtését, ha még egyszer idejön kidobom mint a kutyát." Dühét és sértő kifejezéseit egy hivatalos személy (az egyik helyi járásbíró) jelenléte sem korlátozta. Ez annak is jele lehetett, hogy köreikben mások is hasonlóképpen vélekedhettek.

54 A törvény előtti egyenlőség, mint állampolgári jog a hivatalban dolgozó tisztviselők és elöljárók számára is zsinórmértékül szolgálhatott. Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Budapest, 1965. 61.p. 51 TMÖL SZVKB C/161/1855, C/166/1855, C/273/1855. 52 Schweitzer József és Szilágyi Mihály: A tolna megyei zsidók története 1867-ig Budapest, 1982. 99.p. 53 TMÖL SZVKB C/273/1855. 54 TMÖL SZVKB C/83/1856.