Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

T. PAPP ZSÓFIA: EGY POSTAKOCSI KIRABLÁSA

Házkutatást rendeltek el, mint utaltunk rá korábban, az elsőt már december 20-án, erről a bíró 1859. január 22-i vallomásában olvashatunk. Először nem talál­tak semmit; utóbb kiderült, Svegál Ivo iskolás fiánál voltak valami pénzek, aki sze­rint az apjánál még több is van 66 . A december 29-30-án tartott újabb házkutatás 67 után a legkülönbözőbb helyekről kerültek elő kisebb-nagyobb összegek: volt pénz az ágyban, a ház, illetve az istálló földjébe elásva, a szénapadláson egy tarisznyá­ban, a korpás hordóban, egy behasított fában, a szőlőben egy tejesköcsögben stb. A házkutatás jegyzőkönyvéhez volt mellékelendő az iratok között egy olyan lista, illetve ennek piszkozata, mely az egyes pénznemeket és összegeket is jelöli, valamint azt, hogy melyiket hol találták meg: a legtöbb az istálló földjéből került elő. A házkuta­tásnál a vallomást tevő Fux József bíró, Barits esküdt, valamint további esküdtek, a csendőrök és Csukly Sándor írnok voltak jelen. Végül a házkutatások nyomán az elrabolt 19 918 forint 84 krajcár legnagyobb része megkerült; a nyomtatott ítéletben más összeg szerepelt, de mindenesetre keve­sebb mint 700 forint hiányozhatott, ennek megtérítését követelte még a posta. Ezek után a két rabló már nem tagadhatott. Mint tudjuk, Svegál és Andrics második, illet­ve harmadik kihallgatásakor (december 31-én illetve január 2-án) mindent be is val­lott. A későbbi kihallgatások, illetve az ezen jegyzőkönyvben lévő további vallomá­sok a már említett devecseri 68 ügyről, azaz az Olasz községtől kissé távolabb eső devecseri malom - illetve molnárja, Mohr János - ellen még 1858. január 17-én vég­rehajtott fegyveres támadásról szóltak, ahol azonban nem öltek meg senkit és nem is raboltak el semmit. Ebben öten vettek részt, Svegál Ivo, a három Andrics testvér: Sztanko, Jozo és Sztipo, valamint Popovics Simon, a korábbi bíró 69 . A személyek részleges azonossága miatt idecsatolt iratok között ez harmadik­ként, mint „Andrics-Popovics-ügy" szerepelt; a kivizsgálást Popovics Simon, Andrics Jakab, Gajo Imre, Andrics Sztanko és Popovics Márta, született Balatinacz 70 Mellékeltek még 1859. január 14-i dátummal egy levelet a pécsi járási szolgabírói hivataltól: Andrics Jozo fiánál találtak egy pengőforintos bankjegyet; ő azt atyjának padlásán találta, „hol nagyobb pénz összegek is el rejtve voltak". Itt vagy ellentmondás van a tanúk között, vagy az il­lető eltévesztette a nevet, Andrics Jozo ui. nem volt rablással és gyilkosságai vádolva, mint itt írták. Vö. a mellékletben a szolgabírói hivatal 96. sz. alatt szereplő levelével. Ma Pécsdevecser. Az ügy legegyszerűbb leírása pécsi járási szolgabírói hivataltól a Cs. Kir. Megyei Törvényszékhez 1859. január 5-i dátummal írt, 109. sz. alatt mellékelt levélből ismert, ebből ui. kiderült, hogy Schvegal Ivo a devecseri üggyel kapcsolatban bevallotta: „a rablást ő, Popovits Simo, Andrits Stanko, Andrits Jozo és Andrits Stipo kisértették meg aképpen - ugyan is Popovits Simo, két vagy három napokkal (azelőtt - kiegészítés tőlem) a körülményeket kitudandó előre a kérdéses malomba ment, rea két vagy három napra Schwegál Ivo egy nagy bottal, Popovits Simo két csö­vű fegyverrel /mely Andrits Stankonak kertyében volt elrejtve/, Andrits Stanko fejszével, Andrits Stipo vas vellával, Andrits Jozo baltával fel fegyverkezve a kérdéses helyen pénzt rabol­hatni megjelentek, azomban a molnár általi folyvást történt kilövöldözéstől megijedve elszalad­tak Vö. továbbá a mellékletben közölt ítélet-fogalmazvány megfelelő helyével. Popovics Simon felesége, aki alibit szeretett volna férjének igazolni, mégpedig éppen Andrics

Next

/
Thumbnails
Contents