Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
T. PAPP ZSÓFIA: EGY POSTAKOCSI KIRABLÁSA
ellen kezdték. Noha ezen irat borítója szerint itt is rögtönbíró sági eljárást kértek, feltűnő volt, hogy itt halálos ítélet nem született és hogy ennek kapcsán egyedül Popovics került 10 évre börtönbe, talán azért, mivel egyedül őnála volt valódi fegyver. Popovics ügyében később az ügyvéd 71 perújrafelvételt szeretett volna elérni s érvelésében egyenest „Justizmord"-ot emlegetett, sőt még azt is, hogy a jelenlegi és korábbi bíró közti nyilvánvaló ellentéttel magyarázható a per; utalt továbbá arra, hogy a falu horvát és német lakosai között is megtalálható ez az ellentét 72 . Meg kell jegyezni továbbá, Gajo Imréről elég hamar kiderült, hogy ehhez az ügyhöz nincs köze és hogy akkor furcsamód - noha folyamatosan öt rablóról beszéltek - két rabló azonosításával megelégedtek. Amit azonban 1858 elején nem sikerült teljesen tisztázni, kiderült a két rabló vallomásaiból. A devecseri betörés tehát a jelen ügyhöz kapcsolódott több szállal is: ekkor derítették ki a további résztvevőket, ezért szerepelhetett súlyosbító tényezőként Svegal Ivo és Andrics Sztipo ítéletében, hogy már azon rablásban is részt vettek s végül emiatt kapott Andrics Jozo 9, Andrics Sztanko pedig 8 év börtönt. Befejezve tehát a postakocsi kirablásának ügyét, érdekességként jegyzem meg, hogy a jegyzőkönyvben olvashatjuk a kirendelt védők beszédeit is, melyekben enyhítő körülményként említik, hogy nem rabló gyilkosság történt, „csak" rablás, a kocsist nem a pénz elvétele érdekében, hanem csak az után verték meg úgy, hogy abba belehalt. Sztanko révén; vö. a 13. sz. jegyzettel. 71 Vö. a 31. sz. jegyzettel. 72 Acsády szerint 1720-ban szláv és magyar lakosság volt a faluban, többségben voltak a szlávok; 1785-ban magyarok, németek és ekkor illír néven szereplő katolikus déli szlávok, azaz horvátok voltak Olasz község lakói. Az 1828-as Regnicolaris Consriptio-ban 33 németnek és 26 „délszlávnak" mondott nevű háztartásfő volt. Az 1850-es népszámlálás csak magyar és német nyelvűeket ismert; a megyefönöki iratok egy 185l-es adata 156 német, 308 illír (és 5 zsidó) lakosról számol be. 1857-ben a tanítás nyelve német és illír. Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmática Sanctio korában 1720-21. Bp. 1896.; Széchényi Ferenc: Descriptio Physico-PoliticoTopographica Comitatus Baranyiensis. OSZK Kézirattár Fol. Lat 289.; T. Papp Zsófia: A Széchényi Ferenc-féle Descriptio demográfiai adatairól. In: Baranya 1996-97. 7-37.; a további adatok a Baranya Megyei Levéltár kéziratos községtörténeti lexikoncéduláiról.
