Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

Egy szekszárdi polgár erősen italos állapotban a hozzá beszállásolt katonáknak ezt mondta: „... kutya vagy te a Ferenc Jóskával együtt és kutyák valamennyi tisztjeitek ..." 45 Más alkalommal „Huncfut az, aki államkötvényt aláír ..." kijelentésért kellett a bíróság előtt megjelenni.

46 Egy szekszárdi piacnapon szóba kerültek a beszélgető partnerek között a magyar szabadságküzdelem délszláv nemzetiségű ellenfelei, a horvátok és a szerbek. A közelben álló, az eszmecserét kihallgató férfi a grábóci pap kocsisa volt, aki a következő mondatot vélte hallani: „Ott a rác pap, b... a rác pap az apja istenit." Akinek e szavakat szájába adták így védekezett: „...én az utcán egy tolnai emberrel beszélgettem, a többi között a rácokat és horvátokat is a forradalmi időrül előhoztam, de azokat nem szidalmaztam, éppen midőn a rácokrul volt a szó, akkor ezen főtisztelendő rác pap..." arra jött és azt hihette, hogy róla beszélek. Mindezek ellenére a bíróság a szekszárdi lakatoslegényt 48 órai fogságra ítélte.

47 Ez a korabeli magyar társadalomban meglévő ellenérzés, ha úgy tetszik külpolitikai irányultságú volt, amelyek mellett léteztek a belpolitikai csoportba sorolható konfliktusok. A polgári forradalom alapvető döntését, mely felszámolta a feudális társadalom egyik alapvető intézményét, a jobbágy-földesúr közötti viszonyt az önkényuralom is jóváhagyta. így az átalakulás szülte társadalmi ellentétek már ebben az időszakban kibontakoztak. Mindennapi kérdéssé vált az új, kiváltságoktól mentes mozgás és élet lehetősége, melyhez nyilvánvalóan nehezen alkalmazkodtak a változás kárvallottjai, azaz a korábbi kedvezményezettek. Hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy a törvények mindenkit egyformán érintenek. A vagyontalan, írni, olvasni alig vagy egyáltalán nem tudó napszámos polgárként, polgári öntudattal jelenik meg a bíróság előtt. (Meg kell jegyeznünk, hogy maga a „polgár" szó többszöri használata is jelzés értékű.) Egy faddi szolga feljelentette a gazdáját, mert az pofon ütötte. A bevádolt személy ellen a hitelezői is bírósághoz fordultak súlyos testi sértés vádjával. Ugyanis a korábbi nemes úr tartozását pofonokkal egyenlítette ki.

48 Persze azért a két ügyből a panaszlott ekkor még gond nélkül kimászhatott. Hitelezőivel kiegyezett. Szolgája vele szemben állított vádja alól pedig felmentették. Ugyanis „verekedésről szó sem lévén, csak mint gazda fenyíté meg cselédjét" érvelését a bíróság elfogadta. Evvel pedig, mivel a gazdának cselédjeivel szembeni házi fenyítésre a törvény lehetőséget adott az alperes elleni eljárás okafogyottá vált.

49 A korábbi nemes úr szempontjából tehát a per „happy enddel" végződött. Ebben szerepe volt annak is, hogy a bécsi udvar magyarországi kormányzósága arra 45 TMÖL SZVKB C/27/1858. 46 TMÖL SZKVB C/51/1855. TMÖL SZKVB C/42/1857. 47 48 MÖL SZKVB C/152/1855, B/31/1857. 49 Fenyítést végrehajtó gazdának csak arra kellett vigyáznia, hogy külső nyoma ne legyen a dorgálás