Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

retettel, majd adandó alkalommal a megfigyelés eredménye, a panaszos levelek tanúsága szerint legtöbbször „mindenféle kurva nevek" hangoztatásában öltött testet.

41 Egy-két községben volt olyan fehérszemély, aki nemcsak erkölcsi, hanem minden más kérdésben véleményét - akár igaz volt, akár nem - a nyilvánosság elé tárta. Ezért kevesen tápláltak iránta pozitív érzéseket. Bátán ezt a típust a következőképpen jellemezte a községi elöljáróság 1858-ban: „ ...felsőbbség rendeleteivel dacolni /,/ különösen a helyi elöljáróság tekintélyét szemétdombokon kisebbíteni, mindenkit rágalmazni - két csipelyre tett kezekkel /,/ szélkerepü módjára járó beretva nyelvével másokat minden legkevesb visszatetszés nélkül legocsmányabb kifejezésekkel bántalmazni (nem által) ,- szóval mint felfuvalkodott, leírhatatlan gőgös ki sem istent, sem embert, sem törvényeket ismerni nem akaró, mindenki felett önhatalmúlag uralni vágyó nő (-) általunk így ismertetik."

42 A törvény különben igen erőteljesen védte a házasság tekintélyét. A házasság, család, tulajdon intézményének lealacsonyítása törvénytelen, erkölcstelen cselekedet volt. Ezek a kihágások a II. rész első csoportjába, a legsúlyosabb fokozatúak közé tartoztak. Habár az általam összeállított kimutatás nem tartalmaz ilyen esetet, volt arra törekvés néhány ügyben, hogy a panaszosok a vádlottat ilyen kihágásban marasztaltassák el. Ezt figyelhetjük meg abban a feljelentésben, melyet egy bátaszéki házaspár írt az egyiküket rágalmazó személy ellen: „tudni való, hogy a" (házasság) „kellemén az élet terhes gondjai túlnyomó erőt víván ki, azt" (tehát) „nem keseríteni, hanem nevelni polgári feladatunk." (Ezért) „törvényeink azokra -kik szeretet, bizalom és egyetértés kapcsát malitiábul" (azaz rosszmájúságból) széttépni nem rettegnek „szigorú fenyítéket szabnak." Ezek után megbüntetni kérik azt a rágalmazót ki a „meghasonulás konkolyát" körükbe hintette avval, hogy a feleséget házas ságtöréssel vádolta.

43 A házasságról vallott felfogás része volt annak a korabeli gondolkodásnak, mely a polgári forradalom alatt és után terjedt el a társadalomban. A gondolkodásmód elemeire később még visszatérek. Ugyancsak a közrend és a közbiztonság elleni kihágás közé tartozott a nemzetiségek, vallási felekezetek vagy a kormány rendeletei elleni izgatás vagy lázítás. Ezekben az ügyekben az ítélet a becsület biztonsági kategóriába került.

44 A fent említett esetekben a mindennapok emberének politikai közgondolkodása ismét tetten érhető. A csak pár évvel korábban eltiport magyar szabadságharcra és a hatalomra vonatkozó érzelmek kitapinthatók azokban az elejtetett mondatokban, melyek a tárgyalás témáját adták. TMÖL SZVKB B/25/1858. U.o. TMÖL SZVKB/5/1855. TMÖL SZVKB C/51/1855, /C/141/1855, C/164/1855, C/191/1855, C/210/1855, C/83/18556, C/91/1856, C/42/1857.