Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

PADOS JÓZSEF: A SOPRONKŐHIDAI FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN TÖRTÉNETE

PADOS JÓZSEF A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön története Az intézet történetéről szólva a múlt század utolsó évtizedeire kell visszatekintenünk. Az 1878. évi V. törvény - közismertebb nevén a Csemegi kódex - tett első ízben elvi különbséget a szabadságvesztés végrehajtásában a büntetési fokozatok között. A 28. §-a kimondta, hogy a fegyházbüntetést fegyintézetben kell végrehajtani. Ennek a rendelkezésnek, továbbá annak hatására, hogy a XLX. század utolsó harmadában jelentősen megnőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma és az e téren visszaesők a korábbi gyakorlattal ellentétben szigorúbb elbírálás alá estek, megnőtt azoknak a száma, akiknek büntetésüket fegyházban kellett letöltenie. A törvény szerinti végrehajtásra az országban működő hét fegyintézet befogadóképessége rendkívül kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új intézet létrehozása. A törekvés az volt, hogy az új fegyintézetet a területi elveknek megfelelően a Dunántúlon építsék fel. Erről az 1884. évi XX. törvénycikk rendelkezett. A telepítés helyére Sopronból két ajánlat érkezett. Egyik a Kurucdombot, a másik a Soprontól 5 km távolságra északra eső, Offermann és társa tulajdonát képező, öt éve már használaton kívül lévő cukorgyári telepet jelölte meg. Utóbbira esett a választás. A döntést követően felgyorsultak az események. Az intézet terveit az a Wagner Gyula budapesti műépítész készítette, aki előzőleg már a szegedi kerületi börtönt és később a Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogházat is megtervezte. A kivitelezésre Schneider Márton soproni építész kapott megbízást. Az építkezés 1884. július 13-án kezdődött és 1886. augusztus 31-én fejeződött be. Az újonnan létrehozott épületegyüttes meghatározó része a három emeletes, nyomtatott H-betű alaprajzú zárkaépület volt, mely az akkori időben rendkívül korszerűnek számított. Minden helyiségét villanyvilágítással, központi fűtéssel és zárka páronként szellőzőkéményekkel látták el. Az energia-ellátást a gépházban elhelyezett áramfejlesztők biztosították, melyeket gőzgépek működtettek. A zárkaépületen és a gépházon kívül a megnyitásig még a munkatermek, raktárak, kórház, központi fürdő, mosoda, konyha, pékség, istállók, valamint az igazgatósági épület és néhány lakás készült el. A zárkaépületben összesen 686 zárkát alakítottak ki, melyek közül 11 sötétzárka volt. A végrehajtandó feladatnak megfelelően az épület déli foszárnyán 252 magánzárkát építettek.