Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

A becsület biztonság és testi biztonság elleni kihágási ügyekben sokszor szóba került a lakáskérdés. Az albérlet nem volt ritka dolog. Az ingatlan tulajdonos és bérlő közötti vita is gyakran adott munkát az általunk vizsgált bíróságnak. Rendszeres helyszíne volt az egymással párosuló testi és becsület biztonsági sértéseknek a vendéglő, a kocsma, melyek az elsődleges környezetei a kor szórakozni vágyó emberének. Itt a társadalom előkelőbb köreihez tartozók számára a biliárdozás volt mindennapos. Ezzel szemben a kártyajáték valamilyen fajtája a helyi közösség minden rétegében kedvelt formája volt a szabadidő eltöltésének. Bálokon, különféle mulatságokon természetes volt a tánc. A fiatalok nagy része ezt a tudást tapasztalat útján szerezte meg. Csak a tehetősebb családok gyermekei fogadtak tánctanárt, akinek azonban ekkor még nem volt annyi tanítványa, hogy egy településen véglegesen megtelepedve szerezze meg a megélhetéshez elegendő jövedelmet. Ezért vándorolni kényszerült. Ezt látjuk pl. egy táncmester esetében, aki 1855-ben pár hetes paksi tartózkodás után Szekszárdra ment, honnan útja aztán Bajára vezetett tovább.

37 Ennél magasabb színvonalú időtöltésről kevés információ található a vizsgált iratanyagban, de elvétve ilyenre is volt példa. Ezt két üggyel lehet dokumentálni. Az egyikben a szekszárdi hangásztársaságról volt szó, melyben a tárgyaláson szereplő személy rendszeresen próbált. Ez a szekszárdi hangásztársaságról kapott adat meglepetést okozott. Az egyesületi életet ugyanis ebben az időszakban erősen korlátozták. Pl. az 1833-ban alapított szekszárdi Dalárda tevékenységét is, melyet az eddig megjelent helytörténeti munkák szerint az ötvenes években betiltottak. Feltételezhető, hogy tagjai a fent említett kör keretében énekelhettek tovább.

38 A másik esetben egy tanú alibijét színházlátogatással igazolta. Ez a német színház lehetett, melynek társulata az országot járva Szekszárdon is többször megfordult.

39 Becsületsértésnek számított az is, ha valaki meghuncfutolta vitapartnerét. (A korabeli szóhasználatban a kifejezés nem egészen tisztességes embert jelentett.) Ezt a sértést haragból Szekszárdon és környékén az akkori társadalom szinte valamennyi rétegében alkalmazták. Becsületsértési perek adódhattak a ma is gyakori telekvitákból.

40 Továbbá, abban az időben is rendszeresen szóba került a házastársak egymással szembeni hűsége, melyet különösen egy-egy település asszonynépe figyelt előszeTMÖL SZVKB C/71/1856. TMÖL SZVKB 125/1855., Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez /In Tanulmányok Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. 1991. 121-156.p.(129p., Glósz.1989.) 250.p. Egy másik ügyben a hangásztársaság egyik tagját név szerint is -Tóth Antal - megemlítették. /TMÖL SZVKB C/52/1856. Glósz, 1989. 250.p. TMÖL SZVKB C/75/1856.