Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

MÉSZÁROS ZSOLT: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS - A kiskorúakat veszélyeztető bűncselekmények jogi szabályozásának alakulása a magyar jogrendszerben

MÉSZÁROS ZSOLT Bűn és bűnhődés A kiskorúakat veszélyeztető bűncselekmények jogi szabályozásának alakulása a magyar jogrendszerben (jogtörténeti vázlat) A napi munkám során nemegyszer tapasztalhatom a fiatalkorúak büntető ügyeinek feldolgozásakor, hogy az azokban szereplő kiskorúak számos esetben a családi környezetükben olyan helyzeteket, állapotokat kénytelenek elviselni, amelyek elől sem képességük, sem lehetőségük nincs kitérni. Ezek a kényszerhelyzetek - a kívül álló szemével - büntetés számba mennek. Mindez indított arra, hogy a nagy orosz író, Fjodor Mi hajiovi cs Dosztojevszkij adta címet válasszam, amely - talán nem méltatlanul - a vizsgálódás szempontjából ez alkalommal úgy is állhatna: büntetés és bűn nélkül. A kényszerhelyzeten kívülálló személyek és az adott mikrokörnyezeten belül élők közötti különbségtétel azért feltétlenül indokolt, mert az eddigiekben nemegyszer arra derült fény, hogy azok az élethelyzetek, magatartási formák, amelyeket az adott üggyel foglalkozó szakemberek szörnyűségesnek és azonnal megszüntetendőnek tartanak, az érintett kiskorú számára természetesek és elfogadottak. A természetesség nyilvánvalóan nem egy harmonikus helyzetet, hanem gyötrelmekkel, néha kínzásokkal, nélkülözésekkel teli állapotot takarnak. Mindez vezethet oda, hogy a kiskorú, azaz a 18 éven aluli, mire felnőtté lesz, az addig látott és átélt minták alapján agresszív, durva, kötekedő, a mások életét, értékeit semmibe vevő, vagy garázda magatartású lesz és - szintén nemegyszer - természetesnek veszi, hogy bűncselekményeket követ el, életmódjává lesz a bűnözés. Ekkor már mondhatjuk, többször egymás után ismételve: bűn és bűnhődés, bűn és bűnhődés..., s lassan forogni kezd az ördögi kerék. Itt kívánom megjegyezni, hogy véleményem szerint, mindezen állapotot nem befolyásolja sem a bőrszín, sem a faji hovatartozás, sem a felekezeti mibenlét. Hogyan lehet ebből a bűvkörből kilépni? Erre a több ezer éve érvényes kérdésre adott egyik válasz lehetőség a jogtudomány adta megfogalmazás, amely korokról-korokra különböző színezetet kap. A szorosabban vett jogterület, a büntetőjog is keresi a válaszokat. Az egyes alternatívákkal szemben számos illúziót táplál-