Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

ragrafüsokat enyhébben alkalmazni. Ilyen részrehajlás ebből az okból más alkalommal is előfordulhatott.

32 Az egyes kihágásfajták sorrendjében a második és harmadik helyen a testi biztonság illetve becsület biztonság elleni kihágások találhatók. Sok esetben a két kihágás együtt szerepelt a panaszos levélben. Mivel a nézeteltérések gyakran pillanatok alatt ádáz szócsatába, veszekedésbe, majd verekedésbe torkoltak. A bíróság előtt aztán mindkét fél, igazát védve sok olyan információt elmondott, melyek lehetőséget adnak az akkori élet különböző területeinek megismeréséhez. Rendszeresen volt összeütközés tárgya a kereskedő mesteremberek között a vásárban elfoglalt hely. A szekszárdi csizmadiáknál bevett szokás volt, hogy az idősebb mestereknek jogában állt sátorfáját a fiatalok előtt felállítani. Ez a hagyomány akkor is érvényesült, ha más településekre mentek portékájukkal. Azonban ez a szabály csak úgy valósulhatott meg, ha a kérdéses személy időben (reggel 8 óráig) megjelent a helyszínen. Késés esetén szabad volt a választás.

33 Érdemes megemlíteni, hogy a korabeli lassú közlekedési eszközök mellett is, akár 60-70 km-re lévő vásárba is elszekereztek az iparosok. így a szekszárdiak nemcsak a közeli Tolnára jártak, hanem eljutottak (Duna)földvárra, Szakcsra vagy a már Baranya megyében lévő Pécsváradra is. Ezekre a hosszú utakra sokan külön kocsist is felfogadtak.

34 Az adásvétel során elért forgalomról is tudomást szerezhetünk. A szakcsi vásárból visszafelé utazó szekszárdi csizmadiák és kocsisaik között azért támadt vita, mert eltűnt zsebeikből az előzőnapi keresetük. A legnagyobb kárt annak a csizmadiának kellett elviselni, aki a legtöbb árut tudta eladni közülük Szakcson. Ennek értéke 62 Pengő Ft volt.

35 A vizsgált ügyekből a helyi kereskedelmi életre is találhatunk adatokat. Annak ellenére, hogy 1852-re illetve 1855-re Tolna mellől, majd Szekszárd közeléből elterelték a Dunát, a vízi közlekedésnek és a folyón való szállításnak továbbra is jelentős szerepe volt a környező települések életében. Tolnán pl. ügynöksége és telephelye volt a Központi Gőzhajózási Igazgatóságnak. Ide rendszeresen rendeltek szállítmányt a kiskereskedők.

36 A szállítás, közlekedés és kereskedelem apropóján szólnunk kell arról, hogy a „tyúkperek" szereplőinek életrajzi adatait vizsgálva látható az, milyen nagy fluktuáció jellemezte a város népességét. Az áruforgalommal foglalkozók közül sokan ebben az időszakban telepedtek le a városban. TMÖL SZVKB Cl 13/1856. TMÖL SZVKB C/408/1855. TMÖL SZVKB C/67/1856. U.o. Dirig Dénes: A magyar vízszabályozás története. Bp. 1973. 262-263.p., Glósz József: Szekszárd a forradalom és szabadságharc, valamint az önkényuralom idején 1848-1867 ( = In Szekszárd város történeti monográfiája 1989. 209-252.p. Továbbiakban: Glósz, 1989.) 232.p., TMÖL SZVKB C/31/1856.