Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

KRÁNITZ MARIANN: EGY RÉGI - ÚJ JELENSÉG A FEHÉRGALLÉROS BŰNÖZÉS

3. A fehérgalléros bűnözés jellege és tartalmi köre Az eddigiekben ismertetett körülírás alapján nyilvánvaló, hogy minden társadalomban és minden történelmi korszakban voltak, vannak és lesznek is emberek és ember-csoportok, akik a „cenzus és/vagy a status" alapján privilegizált helyzetet élveztek-élveznek. És persze, különféle deliktumokat is elkövettek, s követnek el napjainkban is. A fehérgalléros bűnözés tartalma és főként jellege azonban az évszázadok során át feltűnően változott. A jellegbeli különbség röviden abban összegezhető, hogy míg az ókort és a középkort jószerével a leplezetlen fehérgalléros bűnözés jellemezte, addig a XIX. századtól napjainkig tartó folyamatban ez a forma egyre sikeresebben marad homályban. Mit értek ez alatt? Csak néhány példa. Az ókori Rómában közismert volt, hogy a provinciák élére kinevezett kormányzók az általuk elérhető, legtöbb alkalmat megragadják vagyonuk gyarapítására, nem riadva vissza a tisztességtelen eszközök felhasználásától sem. Valahogy úgy szólt a mondás, hogy az alkalmaztatás első évében ismerkednek a lehetőségekkel, a második évben gátlástalanul harácsolnak, a további időszakban bebiztosítják a megszerzett vagyont. A középkori kis- és nagyobb királyokról is köztudott volt, hogy gyakran élnek vissza a hatalmukkal, beleértve a birtokadományozást, a vazallusrendszer-szülte visszásságokat, a megalapozatlan infámiát vagy éppen a földesúr „ius primae noctis"-át. Bár természetesen intrikák és ármányok, titkos szövetségek mindig voltak, a fehérgalléros bűnözés lényegéről voltaképpen az egész társadalom képet alkothatott. A XIX. századtól indul meg az a folyamat, amelynek során e kriminalitási forma egyre rejtettebbé, titkosabbá, a társadalom számára egyre követhetetlenebbé válik. Nem véletlen, hogy az e tanulmány első részében említett példák szerint pont ebben az időszakban válik hangsúlyossá a szegények, a veszélyes rétegek bűnözésének előtérbe kerülése, s majdan a későbbiekben a fehérgalléros bűnözés fogalmának megjelenése. A XX. század hallatlan műszaki és technikai fejlődése, az információ „árának" sosem látott mértékű felértékelődése ugyanis beteljesítette e folyamatot. Ennek eredményeként egyfelől a fehérgalléros bűnözés terjedelme és veszélyessége növekedett számottevően, míg másfelől a látencia vált nagyon jelentőssé. Napjainkban, Magyarországon a fehérgalléros bűnözés fogalmi körébe a büntetőkódexben szabályozott bűncselekmények közül mintegy hatvan cselekmény tartozik. Elsősorban és meghatározó jelentőséggel a gazdasági bűncselekmények (az 1978. évi IV.tv., a hatályos Btk. XVII. fejezete), hiszen az igazi gazdasági bűnözés már önmagában sem más, mint a fehérgalléros bűnözés.