Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

KRÁNITZ MARIANN: EGY RÉGI - ÚJ JELENSÉG A FEHÉRGALLÉROS BŰNÖZÉS

Kiemelkedő helyet foglalnak el ebben a körben a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, vagyis a korrupció. Ide sorolandó a vagyon elleni bűncselek­mények egy része is (például az individuális jellegű csalás, sikkasztás és a hűtlen ke­zelés), továbbá mindezek eszközcselekményei (pl. a magán- és közokirat­hamisítás), a környezetvédelem elleni deliktumok, és végül — meglepő módon — még esetenként a magánvádas bűncselekmények is (pl. rágalmazás, becsületsértés, könnyű testi sértés). A rejtve maradás nagy arányát bizonyítja, hogy az utóbbi években immáron a félmilliós nagyságrendet ostromló-meghaladó, évente ismertté vált összes bűncse­lekményből a gazdasági bűnözés teljes terjedelme nem éri el az évi tízezret sem! Az ismertté vált korrupciós bűncselekmények abszolút száma pedig már egyenesen tra­gikomikus: évente csupán néhány száz vált ismertté, az utóbbi évtizedben egyetlen esztendőben sem érte el az ezret. Ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosból mindössze két (kettő!) korrupt ember akadt. Az individuális jellegű vagyon elleni deliktumok eszközcselekményeinek (kü­lönösen a sokszor jelentéktelennek ítélhető magánokirat-hamisításnak) ebben a fo­galmi körben különös jelentősége és kiemelkedő társadalomra való veszélyessége le­het. Utalnék például arra, hogy abban a büntetőperben, amely 1998-ban Palotás Já­nos ellen indult, az ügyész a magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat (is) elejtette. Igen ám, de ez a magánokirat-hamisítás egy 200 millió forintos ügyletre irányult. És még egy megjegyzés: ha a feketegazdaság aránya 25-30 %-ra tehető egy országban, akkor a gazdasági bűnözés helyzetének megítélésére hivatott kriminál­statisztikai adatok adekvátsága nagyon is megkérdőjelezhető. Az objektív megítéléshez azonban nagyon fontos tudni, hogy a fehérgalléros bűnözés nem a „szabad akaratra épülő hedonisztikus kalkuláció" (ahogyan Bentham nevezte volna), hanem voltaképpen nem más, mint közgazdasági értelem­ben vett vállalkozás. Ennek során intellektuálisan meg kell tervezni a beruházást, a döntéshozatali mechanizmust, a végrehajtást és a nyereség visszaforgatását, s termé­szetesen működik egy menedzsment is, amely mindezekhez „meg", vagy olykor „ki" találja a megfelelő jogi formát. S mindez meg is történik, melynek következtében a fehérgalléros bűnözés rendkívül profítábilis működésre képes: extraprofitot termel. Ennek érdekében különféle jogi és büntetőjogi normákat sért, de gyakorta el sem dönthető egyértelműen: valóban jogsértés történt vagy csak valamely gazdasági technikát alkalmaztak? Hogy hazánk gazdasági életének mekkora felületét fedi le, s azt milyen mély­ségben hatja át a fehérgalléros bűnözés — erre a kérdésre úgy vélem — ma senki nem tud felelni. A nagyságrendet viszont gyaníthatjuk azokból a forint milliókból, illetve milliárdokból, amelyekre egy-egy napvilágra került ügyben fény derült.

Next

/
Thumbnails
Contents