Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése

A városilag kiküldött bíróság fennállása alatt (főleg az első pár hónapban) büntettek tárgyalásával, azaz a kihágásoknál magasabb rendű esetekkel is foglalkozott. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy intézkednie kellett hivatali elődjei, az I. és II. osztályú járásbíróság befejezetlen aktáiban is. Másrészt több esetben pedig csak a vizsgálat illetve a tárgyalás folyamán derült ki, hogy a testület nem kompetens a kérdéses ügyben. Ekkor az eljárást áttették az illetékes fórumhoz, pl. a megyei törvényszékhez. Természetesen fordított irányú folyamat is végbement.

18 A további elemzés előtt meg kell jegyeznünk azt, hogy ezek a tulajdonképpeni „tyúkperek"- a bírósági levéltári iratokat ismerő kutatók és levéltárosok által elismerten -jelentős forrásértéket képviselnek különösen a helytörténetírás (szociális körülmények, szokások, erkölcsök) számára, de időnként az adott korszak általános társadalmi és gazdasági jelenségek megrajzolásához vagy annak kiegészítéséhez is segítséget adhatnak.

19 A tanulmányban ezt a lehetőséget felhasználva a kihágási típusok ismertetésén keresztül, a teljesség igénye nélküli korrajzot is felvázolok Szekszárd és környéke életéről. A kihágások kevesebb mint felét a tulajdonbiztonság elleniek tették ki. Ebben a tolvajlások mellett kisebb számban szerepeltek csalások, sikkasztások is. Lopás gyanújával, illetve minden más esetben könnyen kerülhetett bíróság elé a korabeli országlakó. Elegendő volt a felmerült gyanú és pl. a községi elöljáróság a csendőrség közbejöttével elfoghatta a gyanúsítottakat. A bíróság vádemelési kérelem nélkül is megindíthatta az eljárást, majd ezután maga a bíróság gyűjtötte össze a perbefogottak elítéléséhez szükséges bizonyító anyagot. Az 1853. július 29-én megjelent Perrendtartás tehát a modern „vádelvvel" szemben az elavult „nyomozó rendszert" alkalmazta. E mellett kizárta az esküdtbíráskodást, erősen korlátozta a szóbeliséget és szűk teret engedett a nyilvánosságnak. A szabályzat tudatosan visszafordult az 1850-ben kidolgozott osztrák bűnvádi eljárástól, mely még a korszerű francia büntetőjogi felfogás hatását tükrözte.

20 A bíróságon az őrizetbe vétel után a kihallgatásnak rövid időn belül (24 óra, bizonyos esetekben 72 óra alatt) meg kellett történnie. Azonban, ha nem sikerült tisztázni az eset hátterét, vizsgálati fogság következett, melynek időtartamát lényegében nem korlátozták.

21 17 Az itt feltüntetett esetek száma nem egyezik meg pontosan az átnézett iratok számával, mivel csak az általam teljesnek tekintett peranyagot vettem figyelembe. Tehát, melyeknél a vizsgált bíróság a tárgyalást lefolytatta, majd ítélettel lezárta. Ezek az ügyek a C betűjelet viselték. Ennek ellenére példákat az A és B jelű ügyekből is válogattam. 18 TMÖL SZVKB B/20/1856. 19 Lásd pl. Tirnitz, 1974. 38.p. 20 Bónis - Degré - Varga, 1996. 208.p. 21 1853. évi július 29. Császári nyílt parancs- Büntető perrendtartás In IV. évfolyam 1853 II. kötet 1 rész/Továbbiakban: Perrendtartás, 1853./ 660-791.