Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése
Igaz, a büntetés kiszabásánál rendszeresen figyelembe vették a vizsgálati fogságban letöltött időt. Az a számadó juhász, aki ellen sikkasztás miatt indult eljárás, (az őrizetére hagyott 622 db birkából 4 eltűnt) 1854. november 11.-től 1855. február 13-ig volt vizsgálati fogságban. Mikor végre megtartották a tárgyalást az ellene meghozott ítéletben, ezt az időt letöltött büntetésként számításba vették, majd szabadon engedték. Természetesen itt azt is figyelembe kell venni, hogy a bíróság hivatalos megalakulásának időpontja, 1854. október 28-a nem jelentett tényleges indulást. Erre gyakorlatilag csak 1855 januárjában kerülhetett sor, és az ilyenkor szokásos hivatal átadás-átvétel alatt valószínűleg szünetelhetett az ügyvitel. 22 A bíróság csak polgári személyekkel foglalkozott. Abban az esetben, ha katona vagy katonaköteles ellen érkezett feljelentés, az eljárást megkezdték ugyan, de az ügyet később átadták az illetékes katonai hatóságnak. 23 A tulajdon biztonság elleni kihágások között tüntették fel az uradalmi erdőkben engedély nélküli fa- és ággyűjtést vagy az uradalmi vizekben folytatott tilos halászást. Ezek a kihágások az egyhatod részét tették ki a tulajdon biztonság elleni elkövetett bűneseteknek. Ez az arány megerősíti azt a megállapítást, mely szerint a múlt század ötvenes évei nem a közbiztonság és a tulajdon biztonság legkiemelkedőbb időszaka. Megrendült a korábbi birtokosok és birtokaik tekintélye. Olyan művelési ágakhoz tartozó földeket, mint erdő, legelő vagy tó, sokan szabad, bárki számára hozzáférhető területnek tekintették. Itt persze nemcsak a közbiztonság alacsony fokáról volt szó. Ne felejtsük el, hogy ebben az időszakban folyt illetve kezdődött meg az úrbéri ügyek rendezése, melynek egyik legnagyobb vitát kiváltó része a közös használatú területek, földesúr és a község lakosai közötti megosztása volt. Egyezség megszületése előtt sok esetben a község avval próbálta igazát alátámasztani, hogy a volt közös területeket rendszeresen használta, mintegy legalizálva a korábban kialakult gyakorlatot. Pl. Faddnak szinte az egész lakossága tiltott helyre járt halászni. 24 Éppen ezért az 1852. szeptember elsején érvénybe lépett büntető törvénykönyv megemelte a kártérítés összegét. Ennek hatására egyes károsultak nagyobb kárpótlás reményében már lezárt ügyeket újrakezdték a bíróságon. Ezt történt a kalocsai uradalom esetében is. 25 Bizonyos mértékig ellentmondanak ennek a fenti, közbiztonságról alkotott képnek azok az esetek, melyekből azt tudjuk meg, hogy milyen gyakran bízták meg egymást a polgárok egy vagyontárgy vagy akár egy pénzküldemény megőrzésével illetve továbbításával. Ez a helyzet érthető, ha pl. a fogdából kórházba kerülő személy elismervény ellenében adja át értékeit a foglárnak. 26 Ennél meglepőbb azonban az olyan eset, amikor a felek csak szavakban egyeztek meg egymással egy pénzösszeg hamiadik személynek történő átadásáról. TMÖL SZVKB C/307/1855, C/400/1855. TMÖL SZVKB A/6/1856. TMÖL SZVKB C/83/1855, C/22/1856. TMÖL SZVKB C/96/1856. TMÖL SZVKB C/28/1856.
